Szombaton komoly fagy érte a Szentkirály-Lakitelek Hegyközség egyes szőlő területeit. A hajnali hideg több helyen is százszázalékos fagykárt okozott az ültetvényekben, ami jelentős terméskiesést fog eredményezni.

Szomorú látvány fogadta azokat a szőlősgazdákat, akik szombaton reggel kimentek megnézni a szőlő ültetvényüket, hogy milyen kárt tett benne a hajnali fagy. Azt tapasztalták, hogy bizonyos helyeken semmilyen kárt nem tett a hideg a szőlőben, máshol ötven, hetven százalékos fagykár keletkezett, de voltak olyan területek, amelyek teljes egészében elfagytak. A hegyközség alelnökével, László Gézával néztük meg az úgynevezett szakcsoporti területen a kékfrankost és zalagyöngyét, amelyekben nem nagyon lehetett találni zöld felületet.

– Szombaton hajnalban, a Szentkirály-Lakitelek Hegyközség egyes területein jelentős fagykár keletkezett, mondta az alelnök. – Vannak olyan szőlő területek, több tíz hektár nagyságrendben, ahol százszázalékos fagykár keletkezett. Ezek jellemzően kékfrankos fajták. Ez nem talajmenti, hanem szárított fagy volt. Több termelő védekezett füstöléssel, de ez nem bizonyult elég hatékonynak. A hőmérséklet tekintetében volt szórás, mínusz kettő és mínusz négy fok között változott, területtől függően. Azok a táblák, amelyek károsodtak általában ötven és hetven százalékos kárt szenvedtek. A hegyközség több területe is érintett ebben, leginkább Lakiteleken volt jelentős fagykár, de Szentkirályról is érkezett jelentés kunleány fajtáról, melynél negyven százalékra becsülték a kárt. Ezzel szemben vannak olyan szőlő területek, ahol semmilyen fagykárt nem tapasztaltak a termelők. Azt gondolom, hogy hegyközségünkben a mostani fagykár huszonöt, harminc százalékos terméskiesést fog eredményezni. Legnagyobb kár Lakiteleken az úgynevezett szakcsoportos ültetvényben volt, a másik pedig a kettes telepen, ami valamikor a Szőlészeti Borászati Kutatóintézetnek volt a telepe. Ott nagy felületen van kékfrankos, Generosa, rajnairizling, kövidinka. Ezen a részen van ötven, százalékos kár, de olyan terület is akad, amelyet nem ért a fagy. Ahol százszázalékos a fagykár, ott teljesen mindegy, hogy milyen művelési módon, milyen fajtát termelnek, mindegyik jelentős mértékben károsodott, a termelők nem tudták megvédeni. A meteorológiai állomás szerint már pénteken éjfélkor kicsivel nulla fok alatt volt a hőmérséklet, és egészen hajnali öt óráig fagypont alatt volt. Ez már olyan hosszútávú hideghatást eredményezett, amit a tíz, tizenöt centiméteres szőlőhajtások már nem tudtak elviselni. Nem csak Lakitelek és Szentkirály érintett a fagyban, hanem a Tiszazug is, mert onnan jelentettek károkat.

László Géza elmondta még, hogy a kövidinka egy tavaszi fagy után jól tud regenerálódni és adott esetben egy bő féltermést is tud hozni Bizonyos fajtáknál, mint a kékfrankos és a cabernet viszont már nem lehet számítani termésre. Ezeken a területeken az a feladat, hogy a gazdák megpróbálják minimalizálni a veszteségüket és amennyire csak lehet csökkentsék a költségeiket. A szőlőt nem lehet elhagyni, a lombot meg kell védeni, és az ültetvényt tisztán kell tartani. Ez a fagy a termelőknek nagyon komoly termelési kiesést jelentenek. Az alelnök szerint az már látszik, hogy keresleti piac lesz főleg a fehér, de szinte biztos, hogy a kékszőlőkre is, mivel a borból már hiány van. A Kunsági Borvidéken biztos, hogy nem lesz annyi termés, mint amennyivel lehetett volna számolni.

– Nem csak a hegyközséget, de a Kunsági borvidéket is érintette a fagy. Kunfehértóról jelezték, hogy a rajnairizling teljes egészében elfagyott. Ágasegyházán egy húsz hektáros bianca lett a fagy martaléka. Ez a fagy az idei évre mind a hegyközség, mind pedig a borvidék termelésére ki fog hatni. Nagyon fontos ilyenkor, hogy a termelő jelentse be a keletkezett kárát a falugazdásznak, és az Államkincstárnak tizenöt napon belül, de természetesen jelezni kell a hegyközség felé is. Abban bízhatnak a termelők, hogy az állami kárenyhítési rendszerből kártérítésre lehet jogosult. Ennek a megállapítását természetesen helyszíni szemlével határozzák majd meg, tette hozzá László Géza.