Ebben az évben is megtartotta borvidéki kirándulását a Szentkirály-Lakitelek hegyközség. A két napos eseményen a Mátrai Borvidékkel ismerkedtek.

Már hagyomány az a Szentkirály-Lakitelek hegyközségnél, hogy ilyenkor téli időszakban (bár az időjárás most nem ezt mutatja) szakmai kirándulást szerveznek különböző borvidékekre. Ezúttal a Mátrai borvidék volt a célállomás, ahol négy borászatot látogatott meg a húsz fős társaság.

Stílszerűen a lakiteleki Bacchus boroznál volt a gyülekező pénteken reggel, de Nyárlőrincen és Kecskeméten is szálltak fel a kisbuszra. Az első állomás a gyöngyössolymosi Nyilas Birtok volt, amit közel harminc éve alapított dr. Nyilas János, és lánya Nyilas Ilona. Ők az elsők az országban, ahol apa-lánya borászat valósult meg. Az apa a szőlészetet, a lánya pedig a borászatot irányítója. Az üzemlátogatás után hét fajta bort: Irsai Olivért, sauvignon blanct, olaszrizlinget, kékfrankost, syrah rozét, cabernet sauvignont és cabernet franct kóstoltak. Az ebédet is ott fogyasztották el.

Délután a Gyöngyöstarjánban lévő Szőke Mátyás pincéjét keresték fel, ahol ifj. Szőke Mátyás tulajdonos fogadta őket. Erről a borászatról tudni kell, hogy Szőke Mátyás 2017-ben az év bortermelője volt. A borkóstolás ezúttal nem hagyományos módon ülve történt, hanem üzemlátogatás közben. Így odaérkezve egy gyöngyöző rozé bort ízlelhettek meg először. Ezt követően, ahogy haladtak az üzemben, tartályból Irsai Olivért, majd szintén tartályból, palackozás előtt olaszrizlinget, ezt követően sárga muskotályt, és paskomi shardonnay következett, majd pedig fa hordóból cabernet sauvignon, zárásként pedig amerlot (nem elírás) szintén tartályból.

A szállás a Sziluett Borhotelben volt, ahol a vacsora elfogyasztása után még meglátogatták a történelmi pincét, amelyet 1750-ben francia hadifoglyok kezdtek el építeni, és 35 év alatt fejezték be. A mintegy hetven méter hosszú, több ágból álló pince öt méternél is magasabb. Sajnálatos módon a pincét már nem használják borászatra, pedig szoba nagyságú cementhordók is vannak benne. A második világháború idején nyolcezer (!) környékbeli lakott benne, és élte túl a háborút.

Szombaton a reggeli után a gyöngyostarjáni Sol Montis borászat következet. A szintén apa és lánya borászati üzem néhány évvel korábban még Kovács és lánya néven szerepelt. A covid után vették fel az új nevüket. A feladatokat ők is megosztották, mert Kovács László a szőlészeti részt, Zita pedig a borászatit és a marketing vonalat viszi. Itt először egy fiatal szőlő ültetvényt nézett meg a társaság, ahol Kovács László kalauzolta őket, majd a szőlészetben használatos gépeket tekintették meg. Ezt követte a pince látogatás, majd pedig a borkóstoló, amit már Zita vezetett le. Elsőként egy zenit, majd kisfrancia, zitakötő, naplevente, viognier, kékfrankos rozé, ördögfajzat és fajzat cuve következett. A csoportnak annyira tetszett Zita előadása, hogy a végén megtapsolták. A borászat egy ideje bag in boxban is árul borokat, még pedig Csikós Panna fehér, Görcsös Juli rozé, Petyke Matyi vörös, és legújabban a Szőke Panna, amely fehér és édes. A borok nevei mind valós személyt tartalmaznak.

Az utolsó állomás a szintén gyöngyöstarjáni Ludányi pince volt. Ludányi András hat hektár szőlőn gazdálkodik, amiből bort készít, nagyon sok munkát egyedül és a feleségével végez. Folyamatosan fejlesztette a borászatát, de két évvel korábban egy nagy esőzés jelentős kárt tett a pincéjében. Amint azt elmondta jó szándékú emberek segítettek abban, hogy ebből talpra tudjon állni. Az ő borkínálata: Irsai Olivér, zöld veltelini, rizlingszilváni, szürkebarát, sárga muskotály, olaszrizling, kékfrankos rozé volt. Természetesen mind a négy borászatnál lehetett borokat vásárolni.

Az még nincs meg, hogy 2025-ben milyen borvidékre látogatnak majd el, a Szentkirály-Lakitelek hegyközségi tagok, de az biztos, hogy folytatják ezt a jól bevált hagyományt.