Ez az ötödik alkalom, amikor Rózsatábort szerveztek gyerekeknek. Ebből az első Rózsaszentmártonban volt, innen született a tábor elnevezése, négy pedig Tőserdőben, pontosabban Lakiteleken, ahol citerázásra tanítják a jelentkezőket. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy igény van a népzene oktatására.

A tábor művészeti vezetője Nauner-Agárdi Éva, ő kéri fel a csoportvezetőket a szakmai munkára, és kéri be tőlük a szakmai anyagokat ellenőrzésre. – Igyekszünk arra, hogy a Kodály elveket vallva, csak tiszta forrásból merítsünk, magyar nóta és népies műdal ne kerüljön be, éppen ezért csak népdalokat tanítunk ezen a héten. Ez eddig minden alkalommal így volt. Valamennyi táborlakónak öt dallamot meg kell tanulnia, ez az úgynevezett tábori csokor, Erdélyből pontosabban Felsőlakról válogattuk őket, ami a fináléja lesz a gála műsornak, ami szombaton délután négy órakor kezdődik, mondta Nauner-Agárdi Éva.

– Ami érdekessége még ennek a tábornak az, veszi át a szót a Hatvanból érkező Báti-Dobos Szilvia – aki azt mondja, Éva a szoftver, ő pedig a hardver a táborban – hogy mindent szeretnénk megmutatni a gyerekeknek, ami jó, ami citera, népzene, és ami mutatja a hangszer lehetőségeit, határait. Azt szeretnénk, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, de mindig hívunk előadókat is, hogy biztos alappal tudjanak tovább haladni. Az improvizációs lehetőségeket Dömény Krisztián mutatja be, aki a citerát autentikus részét is tanítja. Hat csoport működik a táborban, akik különböző szinten vannak, mindegyik csoporttal más tanár foglalkozik. Most először nincs olyan citerás, aki itt kezdett volna ismerkedni a hangszer használatával.

Minden csoportról, amit tanul, írtak egy kicsi rigmust, amibe benne van a tájegységi jellegzetesség, milyen táncokat táncolnak azon a vidéken, és milyen hangszerek jelennek meg. A gyerekek utána muzsikálják majd el a gála műsorban, hogy mit tanultak a héten. A legkisebbeket Szerencsi Zsuzsanna tanítja, aki Tiszakécskéről érkezett, ők úgynevezett Varga Julcsás dalokat tanulnak. A debreceni Szabolcsi Flóra, Somogy megyei dallamokat hozott, a mátészalkai Nauner-Agárdi Éva a Baranya megyei dalokat célozta meg, ahol a különleges kapkodós játék technika létezik. A nyúli Asztalos Sándor Bácskába invitálja a gyerekeket a citera segítségével. A pázmándfalui Kurucz Attila szilárdsági népzenét, a kecskeméti Léczné Urbán Bernadett a legtávolabbi muzsikát, a legfelsőbb csoportnak, bukovinai székely dallamokat tanít, napi öt órában. Utána különböző játékokkal kötik le a gyerekek figyelmét, amint azt mondják azért, hogy ne tudják a fejüket rosszaságon törni.

– Már a legelső alkalommal azt tűztük ki magunk elé, hogy élménytábort szervezzünk, ne egy tanulóst, tematikust, hangsúlyozza Báti-Dobos Szilvia. – Ezt viszont igyekszünk tartalommal megtölteni. Mivel most ötéves a tábor, az elmúlt négy év fotó anyagából készítettünk egy kiállítást. Hatvanan vannak a táborban, közülük nyolcan eddig minden alkalommal itt voltak. Ez mindenképpen növekedést jelent, mert az elsőben csak 22 voltak. Gyerektábornak indult, de úgy gondoltuk, hogy azok a felnőttek is jöhetnek, akik a gyerekekkel foglalkoznak. A mostani táborba érkeztek: Nyúlról, Tárnokról, Gyermelyről, Sóskútról, Budapestről, Dabasról, Balassagyarmatról, Váraszóról, Nyárlőrincről, Nyíregyházáról, Nyírbátorról, Mátészalkáról, Szamosszegről és Nagykárolyból. Örülünk annak, hogy egyre többen érdeklődnek a citera és a népzene iránt. Január közepén hirdettük meg a tábort és két nap alatt telt ház volt. A citerához, a nép értékekhez jó illik bele a Kontyvirág Erdei Iskola, ahol a természet közelében, jó levegőn lehetünk, és a gyerekek biztonságban lehetnek. Nagyon jó, hogy nincs térerő és wifi, így nincsenek figyelmet elvonó tényezők.

A tábor lakói zömében kilenc és tizenöt év közöttiek. Minden évben kiegészítő kézműves foglalkozásokat is tartanak nekik. Most begyújtják a kemencét és Rápolti Tibor pékmester irányítása mellett megmutatják, hogy mi történik a gabonából mire kenyér lesz belőle. A gyerekek teknőben dagasztanak, pogácsát, lekváros buktát, kenyeret készítenek. A másik kézműves foglalkozás alkalmával kavics képeket fognak készíteni, de gyógynövényes foglalkozáson is részt vesznek. Természetesen a strandolás sem marad ki, és népszerűek az esti játékok is. A tervezett szabadidő után sem fáradnak el, mert az esti program után következik még egy, amit már saját maguk alakítanak ki, egészen tíz, tizenegy óráig. A táborvezetők szerint szükséges az ilyen fajta kikapcsolódás a gyerekeknek a nyomkodós világon túl, mert személyes élményeket kapnak. A tábor népzenei programjának színvonalas megrendezését a Nemzeti Kulturális Alap Halmos Béla programja támogatta.