A megyei I. osztályú labdarúgó bajnokság 19. fordulójában a Tiszakécske II csapata a Kecel FC-t fogadta. A találkozó jó mérkőzésnek ígérkezett, és az is lett belőle.

Már a meccs elején változatos jó játékot mutattak a csapatok. A 21. percben megszerezték a vezetést a hazaiak. Oberna mintegy 18 méterről lövésre szánta el magát, a labda nem volt erős, de Gerner kezei között becsorgott a bal alsó sarokba 1:0. Tíz perc múlva egyenlített a Kecel. Jobb oldali beadás után Sibalin fejelt a jobb alsó sarokba 1:1. Az első félidő végén Hoffmann a tizenhatoson belül kézzel ért a labdához, amiért büntető járt. A tizenegyest Brindza a jobbra mozduló Baráth mellett a bal alsó sarokba lőtte 1:2. A 48. percben növelte előnyét a Kecel. Jobb oldali beadás után a hazai védők ügyetlenkedtek, többször is elrúghatták volna a labdát, de nem tették, ami Maruskához került, aki 14 méterről a hálóba lőtt 1:3. Az 57. percben Szabó Dávid jobb oldalról adta be a labdát, Benkó pedig közelről a jobb alsó sarokba lőtt 2:3. A mérkőzés hátralévő részében nagyon nyomott a Tiszakécske, sorra vezették támadásaikat, csak idő kérdése volt, hogy mikor egyenlítenek ki. A 91. percben Szabó Dávid beadás után Brindza olyan rosszul találta el a labdát, hogy az a fejéről a saját kapujában kötött ki 3:3.

Tiszakécske II–Kecel FC 3:3 (1:2)

Tiszakécske, 50 néző, vezette: Tóth Csaba (Ljakic Zorán, Barta Viktória).

Tiszakécske II: Baráth – Benkó, Lovas A., Oberna (Szabó Á. 66.), István, Gréczi, Tóth-Molnár (Szabó D. 46.), Tóth K., Hoffmann, Vólent, Lovas Zs. Edző: Bagi Gábor

Kecel: Gerner – Tóth P., Maruska, Doszpod. Sendula P., Torma, Sibalin, Brindza, Sendula J, (Gyenizse 55.), Herczeg, Fenyvesi (Velez 65.). Szakmai igazgató: Pandúr László

Gólszerző: Oberna 21., Benkó 57., Brindza (öngól 89.), ill. Sibalin 31., Brindza 41., Maruska 48. Sárga lap: Tóth K. 59., Szabó D. 80., ill. Velez 56., Maruska 83.

Bagi Gábor: Többségében azt kaptam a mérkőzéstől, amit vártam. Nekünk mindig jobb a tavaszi szezonunk, mint az őszi, most is megpróbáltunk támadó, nyílt sisakos focit játszani. Az első félidő második részében, mint ha túlságosan belenyugodott volna a csapat az egy gólos vezetésbe, ami meg is bosszulta magát. Kijöttünk a második félidőre, és megcsináltuk ugyan azt butaságot, amit előtte három perccel megbeszéltünk, hogy nem kellene megismételni. Többszöri védelmi hiba után szerintem háromszor adtunk gól passzt a Kecelnek, a harmadik gól előtt. Utána mindent egy lapra tettünk fel, és nem érdemtelenül, ha öngóllal is, de sikerült egyenlíteni, és megérdemelten tudtuk itthon tartani az egyik pontot. Most úgy nézett ki, hogy kevés volt számunkra a kilencven perc, talán, ha egy kicsit hosszabb a mérkőzés, akkor sikerül a győzelmet is megszerezni, de a focit már régóta kilencven percig játsszák, és nem szabad hazai pályán három gólt kapni, vagy ha nyerni akarunk, akkor pedig négyet kell rúgni.

Pandur László: Nagy mérkőzés kerekedett ebből a találkozóból, és nem hiszem, hogy igazságtalan lenne a döntetlen. Igaz, hiány érzetem van, mert 3:1-re vezettünk és nem lett volna szabad kiengedni. A karitatív tevékenységet a csapatom megint megmutatta, mert az első kécskei gól kapushibából származott, a második védelmi hibából, a harmadik pedig öngól volt. Ha így veszem akkor nagyban hozzájárultunk a döntetlenhez. Az első félidő harmadától kezdve néha azért törte a hátunkat a háló. Iskolázott játékot játszik a Tiszakécske, ami nagyon offenzív és veszélyes. Mi a kontrákra alapoztunk, amit meg is oldottak a fiúk. Az első félidő végén vezettünk 2:1-re majd rátettünk még egyet a második játékrészben, de utána mezőnyfölényben játszott a hazai csapat. 3:1-nél eldönthettük volna a mérkőzés sorsát, de nem tettük. 3:2-nél volt egy olyan szituáció, hogy ha mi szerzünk gólt, akkor megnyerjük a mérkőzést, ha kiegyenlít a Tiszakécske, akkor pedig bármi lehetett volna. Csak magunknak köszönhetjük a vereséggel felérő döntetlent. Ennek ellenére gratulálok a Tiszakécskének és a csapatomnak is, mert igazi futball mérkőzést játszottunk. Volt küzdelem, keménység és nagyszerű hirverése volt a labdarúgásnak.