Az NB III.-as labdarúgó bajnokság Kelti csoportjában az utolsó fordulóban a Tiszakécskei LC a Putnok gárdáját fogadta. A listavezető célja nem volt más, mint szépen, vagyis győzelemmel búcsúzni az utolsó meccsen.

Erre minden lehetőségük meg volt, hiszen hazai pályán mindössze egy döntetlen és egy vereség állt eddig mögöttük. A Putnok csapatát az ősszel idegenben három góllal verték, így most is csak a győzelem volt az elfogadható eredmény. A találkozó előtt Horváth Attila csapatkapitány, virágcsokorral köszöntötte a születésnapos Pálinkás Bélánét, aki 34 éve áll az egyesület szolgálatában, és aki a kezdőrúgást is elvégezte. Az első félidő nem úgy történt, mint ahogyan a hazai szurkolók szerették volna. Bár mezőnyfölényben játszott a Tiszakécske, igazi gólhelyzetet nem tudtak kialakítani, igaz az ellenfelük sem. A második játékrész azonban egészen más volt. A vendégek kezdték jobban a játékot, és mindjárt egy hatalmas kapufával, és az 50. percben a vezetést is megszerezték. Pongrácz a tizenhatoson belül rámászott az egyik putnoki csatár hátára, aki elesett, amiért a játékvezető tizenegyest ítélt. A büntetőt Ádám a jobb alsó sarokba rúgta. Molnár rajta volt, de nem tudta elérni az erős lövést 0–1. Ezt követően, mintegy villámcsapásra megváltozott a játék képe. A Tiszakécske felszívta magát, egyre többet rohamoztak, aminek meg lett az eredménye. Az 58. percben Ternován a jobboldalról adta be a labdát, felnézett és látta, hogy teljesen egyedül várja a játékszert Kalmár, akinek csak be kellett pöccinteni a hálóba 1–1. Hét perccel később már a vezetést is megszerezte a Tiszakécske. Farkas bal oldali beadását az egyik putnoki védő pontosan Kalmárhoz rúgta, aki mellel levette, majd a kapu közepébe lőtt 2–1. Nagy Sándor ígéretéhez híven becserélte a két fiatal saját nevelésű, Lovas ikreket. Közülük Zsombor a 74. percben szabadrúgást végzett el az oldalvonal és a tizenhatos közötti területről. Bal lábas lövése a sorfalat megkerülve vágódott a jobb sarokba 3–1. A 86. percben Pál mellel tette a labdát Pongrácz elé, aki kicselezte a védőjét, és a jobb felső sarokba emelt 4–1. Ezzel a mérkőzéssel feltette az i-re a pontot a Tiszakécske. A találkozó után átvehették a bajnoki aranyérmeket, Kalmár Ferenc a gólkirályért járó címet, valamint Káli Tibor is, aki a megyei I. osztályban ért el hasonló eredményt. Ezt követően az ünneplés percei következtek.

Nagy Sándor vezetőedző ezúttal nem a mérkőzésről beszélt. – Leírhatatlan érzés az, hogy mit érzünk át ilyenkor, mondta. Egész évben ezért dolgoztunk, ez volt a célunk és beteljesedett az, amit akartunk. Ez az eredmény és ez a város mindig a szívemben marad, az egyik legszebb emlékem. Nagyon sok van, de ez ott van a dobogón. Meghatódtam, még mindig nem tértem magamhoz. A játékosok örömünnepe megmutatkozott a mostani mérkőzés után. Néha nem úgy működik a játék, ahogyan szeretnénk, de akkor is pozitívan kell hozzáállni, és persze a kritikát is el kell fogadni. Mikor matematikailag is bebiztosítottuk az NB II-es tagságot, onnantól kezdve mindenkinek a fejében a magasabb osztály járt, de ez természetes. Most a pihenés következik, utána pedig nekivágunk az új bajnokságnak.

Tiszakécskei LC–Putnok FC 4–1 (0–0)

Tiszakécske, vezette: Szilágyi Sándor (Szilágyi Norbert, Kövér Tamás)

Tiszakécske: Molnár – Szabó D. (Simon 55.), Csáki, Kalmár (Lovas A. 71.), Albert (Oláh 55.), Horváth Attila, Pál (Gréczi 90.), Ternován, Pongrácz, Farkas (Lovas Zs. 71.), Kiprich. Vezetőedző: Nagy Sándor

Putnok: Pápai – Gubacsi, Sramkó (Madarász 71.), Mertse (Takács 77.), Magyar (Sipos 71.), Zimányi, Galambosi, Katona (Zsirszki 71.), Kelemen, Krén, Ádám. Szakmai igazgató: Koszta Péter

Gól: Kalmár 58., 65., Lovas Zs. 74., Pongrácz 86., illetve Ádám 50. Sárga lap: Szabó D. 14., Csáki 49., illetve Gubacsi 16., Takács 84.