Határbejárást tartottak a Szentkirály-Lakitelek hegyközség tagjai. Ezen nem csak termésbecslést végeztek, de szakmai tapasztalataikat is megosztották egymással.

Közel húszan vettek részt azon a határbejáráson, melyen a Szentkirály-Lakitelek Hegyközség területén lévő szőlők egy részét tekintették meg a termelők. A találka Szentkirályon volt, először az ottani ültetvényeket nézték meg. Már az első szőlősorok láttán megosztották egymással azt, hogy ki milyen növényvédő szert használt, kinek mennyit ártott a jég. Tanácsokat is adtak egymásnak, milyen szerrel a legjobb a védekezés, a gomba és egyéb betegségek, kártevők ellen. Sajnálatos módon talán éppen a szentkirályi szőlőket sújtotta leginkább a jég, legalább is azokon a területeken, amelyet megnéztek. Ezt követően az egykori Szőlészeti Borászati Kutató Intézet II-es telephelyére mentek. A gazdák örömmel tapasztalták, hogy a korábban kivágott szőlők helyét új ültetvények foglalták el, és azokat szépen gondozzák. Sok hektárt kellene telepíteni még ahhoz, hogy olyan legyen, mint a 70-es években, de az már látszik, hogy van hajlam a szőlőművelésre. Természetesen a szőlő felvásárlási ára is szóba került. Bár még nem tudnak konkrétumokat, de egységes volt abban a véleményük, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megfelelő áron tudják értékesíteni a szőlőt. Már csak azért sem, mert több termelő is vállalta azt, hogy zölden szüretel. Ilyenre még a legidősebb gazdák sem emlékeznek. A korai szőlők közül az Irsai Olivér már érett állapotban van, ezt meg is kóstolták. Ennek a szüretelésének a kezdetét augusztus 15-ben határozták meg. Lakitelek után Tiszaalpárra autóztak, ahol cserszegi fűszeres, kékfrankos, és rajnai rizling fajtákat is megtekintettek. Ez utóbbi fajtából összefüggő, nagy terület van a település határában.

A határbejárással minden évben az a célunk, hogy a szüret kezdetét megbeszéljük, és a termésbecslést is megállapítsuk – mondta Gyurján János hegybíró. Végigmentünk azokon a fajtákon, amelyek a hegyközségünk területén találhatók, és meghatároztuk azt, hogy várhatóan hány mázsa lesz rajta. Néhány példát említenék: Alettánál 170, kövidinkánál 150, biankánál, generózánál, zweigeltnél130-130, rajnai rizlingnél 120, kékfrankosnál, cserszegi fűszeresnél 110-110, mázsára számítunk hektáronként. Sajnos a chasselast elverte a jég ott csak nyolcvan mázsa várható. Zöld szüretre 170 hektárra adtak be támogatási kérelmet, ebből 120 hektáron szedték le. Mivel a hegyközségnek 650 hektár az ültetvénye, ez kevesebb, mint húsz százalék. A zöld szüretnek volt egy időbeni határa, tizenhat nap. Abban az időszakban nagyon meleg volt, és nem mindenki tudott megfelelő létszámú „szüretelőt”, családtagot, vagy napszámost szerezni. Akiknek kisebb volt a területük, azok le tudták szedni a nagyobb területtel rendelkezők azonban nem. Papp Kálmán hegyközségi elnök ültetvényének az egyharmadát szedte le zölden. A termelők azt remélik, hogy októberben, de legkésőbb novemberben megkapják az ezért járó pénzt, tette hozzá Gyurján János.