Több, mint két mázsás sertést ajánlott fel Szentkirályon egy helyi vállalkozó a községi disznóvágásra. A településen már hagyomány, hogy ilyenkor karácsony előtt levágnak egy röfit és azt a település lakói fogyasztják el.

Ez volt már a negyedik alkalom, amikor községi disznóvágást tartottak Szentkirályon. Szabó Gellért polgármester, maga is ott volt a jeles eseményen, de nem csak ott volt, de segédkezett és egészen a feldarabolásig kivette részét a munkából. Elmondta, hogy a disznóvágással szeretnék elérni, hogy megőrizzék a hagyományokat. Bencsik Jenő szerint, aki a disznót ajánlotta fel, fontos az, hogy egy kis községben élők figyeljenek egymásra, és segítsenek, ha valamilyen rendkívüli eseményt észlelnek. Éppen ezért jó az, hogy legyen disznóvágás. Az is fontos lenne, hogy a fiatalok ne felejtsék el, hogy milyenek voltak egykoron ezek az események. Ötven-hatvan évvel ezelőtt ugyanis szinte minden falusi háznál volt disznóvágás.

A bölléri feladatokat ezúttal is László Benjamin vállalta magára, aki már több évtizede foglalkozik ezzel a szakmával. Amint azt elmondta, addig, míg korábban egy téli időszakban ötven disznót is levágott, most tizenötnél többet nem vág. Nagy bánata az, hogy a gyermekei közül senki sem viszi tovább a bölléri munkát. Annyit azonban megjegyzett, hogy a most hét éves unokája érdeklődést tanúsít a szakma iránt. A disznóvágás nem létezik asszonyok nélkül. Az ő feladatuk többek között az, hogy előkészítsék a szükséges anyagokat a leveshez és a töltelékáruhoz. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb feladatot, Gergelyné Marika a művelődési ház mindenese vállalta magára. Sürgött, forgott, hozta a teát, a kávét a dolgozóknak, a szükséges edényeket a munkához. Egy percig sem pihent. Azt azonban bizalmasan megjegyezte, hogy nem szereti a disznóvágást, mert sok munka van vele. A disznóvágás első fogyasztható „terméke” a hagymásvér. Van, aki szereti, van, aki nem. A szentkirályiaknál nem volt ilyen probléma. Mind egy szálig elfogyott, amit készítettek. A hurka és a kolbász elkészítése mindig nagy figyelmet igényel. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen ízű lesz. A községi ebéden, több mint százötvenen vettek részt. A szervezők örömmel nyugtázták, hogy a gyerekek voltak többségben. Ebből pedig arra következtettek, hogy érdemes továbbra is folytatni a falusi disznóvágást.