Három egyedi tisztítóberendezést épített egy Japán cég Szentkirály tanyás térségében. A szülők négy-négy, illetve öt gyereket nevelnek. Az egyedi megoldást pénteken délelőtt mutatták be.

A Japán cég, a Bácsvíz munkatársai, a település vezetői, valamint érdeklődők is jelen voltak a tegnap délelőtti helyszíni szemlén. Szabó Gellértet arról kérdeztük, hogyan kerültek kapcsolatba a Japán vállalattal. Két évvel ezelőtt a Magyar Faluszövetség képviselőjeként egy budapesti konferencián találkoztam Kovács Antal Ferenccel az Évszázad Technológiai Innováció Bt. ügyvezetőjével, ahol arról volt szó, hogy kis kapacitású tisztító berendezésekre volna készség Magyarországon, mondta a polgármester. Innen indult a dolog. Az, hogy Szentkirályra esett a kísérleti programválasztás, az annak köszönhető, hogy a teszt üzemmód elvégzéséhez nálunk adottak a feltételek. Három, különböző területen, tanyán élő nagycsaládot választottunk ki, ahol két helyen négy, a harmadikon pedig öt gyereket nevelnek, mert öt-hét lakos értékű kapacitást bír el ez a berendezés. Mivel ez a Japán kormány által finanszírozott projekt, ezért kellő komolysággal kellett hozzáállni. Az európai unióban ez az első helyszín, ahol kipróbálásra kerül. Ha sikereket tudnak produkálni, akkor ez hitelesti majd az eredményeket. Önkormányzatunk egy kolléganőt azzal a céllal alkalmaz, hogy a kapcsolattartást és a technológia követését kézben tartsa. Bízom abban, hogy sikerülni. fog. A kísérleti fázis két éves. Ennek az időszaknak a végén kerülne önkormányzati tulajdonba a három berendezés. A két év alatt eldől, hogy házi kivitelezésben lehet-e használni a szennyvíz iszapot, vagy pedig a Bácsvíz segítségére szorulunk. A tisztító lényege, hogy a háztartásban megtermelődött valamennyi szennyvíz, és ez nagyon fontos, hogy a mosó, mosogató víztől kezdve egészen a WC használatáig komplett szennyvíz állag legyen. Japánban is így működik jóval nagyobb mértékekben. Kórházak, iskolák egyedi szennyvíz kezelését oldják meg így, tehát nem hálózati szennyvízkezelést építenek. A közel hat köbméteres műanyag tartályba bekerül a szennyvíz és ugyanaz a biológiai folyamat játszódik le, mint a nagy erjesztő medencés szennyvíztelepeken. Van egy légmentes anaerob folyamat, ülepedik a szennyvíz, majd bekerül egy másik térbe, ahol oxigén hozzáadásával megtörténik a lebontás. A tisztító szennyvíz nem a csatornahálózatba megy, hanem ebbe a mini hálózatba, majd utána a tanya területén elszikkasztásra kerül. Valamennyi berendezést a japán fél szállította. Az iszap sorsa még nem eldöntött. Valószínűleg a Bácsvíz szolgáltatást vesszük igénybe. Ha azonban közegészségügyileg a tanya környékén is hasznosítható lesz tápanyag utánpótlásként, akkor ezt megoldhatják az ott lakók. Azért is kísérleti ez az időszak, hogy fény derüljön ezekre a dolgokra, mert a szennyvíz iszap nem biztos, hogy alkalmas erre, lehet, hogy még valamivel kezelni kell.

Pusztai Tamásné öt gyermeket nevel. Örömmel fogadtuk ezt a tisztító rendszert, már csak azért is, mert a hagyományos téglás emésztőrendszerünk volt eddig. A mostani műanyag tartályból nem szivároghat ki a szennyvíz, csak tisztítás után távozik csőrendszeren a szikkasztott árokba. A jól megtisztított szennyvizet a gyökérzónába lehet kiengedni. Nekünk ez nem került pénzükben, gyakorlatilag egy referencia munkáról van szó.

Az önkormányzatnak az a terve, hogy a kísérleti fázis után, amennyiben elégedettek lesznek a szakemberek és a három család is, akkor további tanyákon, külterületen élő családoknál alkalmaznák ezt a módszert. Ezzel kapcsolatban folyamatosan fogják majd tájékoztatni azokat, akiknek erre szükségük lenne.