A Szentkirály-Lakitelek Hegyközség minden évben, ilyenkor a szüret előtt, határbejárást tart a szőlősgazdákkal együtt, hogy megnézzék milyen termés várható. A legfontosabbról az árakról azonban még semmit sem tudnak.

A gazdák és a hegyközség vezetői Szentkirályon gyülekeztek, hogy megbeszéljék milyen táblákat, milyen fajtákat fognak megnézni. Először a szentkirályi ültetvényeket tekintették meg, utána a lakitelekieket, majd pedig a tiszaalpáriakat. A fajták között volt generoza, tramini, Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, chasselas (saszla), bianca, kékfrankos, rajnai rizling, amelyek különböző érettségi fokot mutattak. A legkorábbi fajta az Irsai Olivér, amit néhány nap múlva már szüretelni fognak.

– Az elmúlt évi rendkívüli aszályos időjárás ellenére a szőlő nem csak kinevelte a termését, hanem valamilyen csoda folytán, nagyon jól sikerült a rügy differenciálódás, aminek az eredményét az idei évben látjuk, mondta László Géza, a Szentkirály-Lakitelek hegyközség alelnöke. – Ebben az évben a tavalyinál jelentősen több csapadék esett, ami kedvezett a szőlő fejlődésének. Viszonylag egyenletesen érkezett a csapadék, nagy kilengések nem voltak benne. A téli csapadék is megfelelő volt, aminek következtében feltöltődött a talaj vízkészlete, így a tavasszal a rügy indulásakor megfelelő volt a vízmennyiség. A vegetációs időszakban is jókor érkezett a csapadék. Szerencsére jelentősebb környezeti kár nem volt, egy-két helyen tavaszi fagykárt lehetett tapasztalni, illetve Tiszaalpár egyes ültetvényei szenvedtek jégkárt, de ezek sem voltak jelentős mennyiségűek. Az idei év sajátossága, mivel több volt a csapadék, ezáltal sokkal komolyabb növényvédelmi helyzet állt elő, ami magával hozta azt, hogy megnövekedtek a gazdák költségei. A növényvédőszer és az üzemanyag költség is jelentősen megnövekedett, ami kihatott a termelés költségeire. Most augusztus közepén azt láttuk, hogy megfelelő minőségű és jó minőségű termés látszik a tőkéken. A megnövekedett költségek miatt arra számítunk, hogy legalább nettó tizenöt forinttal többet fizetnek majd a pincészetek az elmúlt évihez képest, a szőlő áráért. Amennyiben ez nem valósul meg, akkor nagyon rövid időn belül elindulhat egy tömeges kivágási hullám, mert a termelő nem tud jövedelmet realizálni a szőlő ültetvényein, hangsúlyozta az alelnök.

Egyelőre bizakodóak, a mennyiség adott, a minőséget úgy látják, hogy nagyon jó évjárat lesz, de természetesen meg kell várni azt, hogy az elkövetkezendő időszakban a szüretig, az időjárás hogyan fog alakulni. A kardinális kérdés számukra a felvásárlási ár nagysága. Véleményük szerint el kell, hogy mozduljon az ár felfele, mert különben nem lehet rentábilis a szőlő termesztése. A mostani szőlő bejárás alkalmával azt állapították meg, hogy az Irsai Olivért augusztus 20-a körül kezdik el szedni, a cserszegi fűszerest szeptember első napjaiban, a kékfrankost szeptember 15-20-a környékén, míg a kövidinkát október elején. Ez természetesen az időjárás függvényében még változhat. László Géza hozzátette még, hogy mivel csapadékos volt az idei év, ezért nincsen annyival előrébb a szőlő érése, mint az elmúlt évben volt, mert több volt a felhős időszak, nem volt annyi napsütéses óra. Nem voltak nagy hőhullámok, ami kedvez a szőlőnek. Éppen ezért extrém korai szüretről a Szentkirály-Lakitelek hegyközségben nem beszélhetnek.

A szőlős gazdák természetesen megbeszélték egymás között azt is, hogy milyen növényvédőszerrel permeteztek és hányszor, kicserélték egymás között a tapasztalataikat. Egy nagyon fontos információt is hallottak az egyik termelőtől, még pedig azt, hogy a mostani időszakban egy hektár burgonya anyagiakban többet hoz, mint négy hektár szőlő. És mivel a krumplinak nincs annyi kézimunkája, mint a szőlőnek, többen is elgondolkodtak azon, hogy amennyiben nem lesz jelentős változás a szőlő árában, akkor bizony drasztikus lépésre fogják elszánni magukat. Az viszont a borászatoknak sem fog kedvezni.