Negyvenöt mintát neveztek a Lakitelek-Szentkirály Hegyközség borversenyére. Ebből huszonöt volt fehér, nyolc rozé, tizenkettő pedig vörös.

Minden évben más településen szokták megrendezni a borversenyt. Ezúttal Szentkirályon a faluházban bonyolították le. A megjelenteket Papp Kálmán hegyközségi elnök köszöntötte, aki örömét fejezte ki, hogy ennyi mintát hoztak a termelők. Mielőtt megkezdődött volna a bírálat, Gyurján János hegybíróval együtt köszöntötte Balázs Istvánnét, a hegyközség titkárát, nyugdíjba vonulása alkalmából. Amint azt Papp Kálmán elmondta, az előző évektől eltérően, ezúttal nem kellett noszogatni a gazdákat, hogy hozzanak mintákat a versenyre, és csak nem a duplája érkezett az elmúlt évihez képest. A hegyközség évek óta azt a módszert alkalmazza, hogy a borversenyre meghívják a gazdákat is, akik végig kóstolhatják a bíráló bizottság tagjaihoz hasonlóan, a mintákat. Más versenyeken nem szokás, de ennél a hegyközségnél bevált, hogy a bizottság tagjai minden borról rövid értékelést mondanak. Ezt ezúttal diktafonra vették és valamennyi mintát beküldő gazdának, írásban elküldik majd. Azok, akik esetleg nem értettek egyet a bizottság véleményével és jelen voltak, személyesen beszélhették meg a szakemberekkel.

A bíráló bizottság elnöke Kisari István a Duna Borrégió Szőlészek és Borászok Egyesület titkára, a verseny után értékelte a versenyt. – Örülök annak, hogy ilyen szép számban összejött a minta. Meglepő az idei év, mert a tavalyival ellentétben, mikor a vörös borok nagyon szépen szerepeltek, most talán, az évjáratnak köszönhetően, nem így működött. Nagyon szépek volta a fehér borok. Különös színt vitt a felhozatalba, ha szabad így fogalmaznom, a kövidinka. Élmény volt kóstolni őket. A cserszegi fűszeresből egészen bő sorozat volt, amelyek kiemelkedő tételek voltak. A rozé borok számomra kevésbé voltak megnyerőek. Mindig el szoktam azt mondani, hogy a rozé bor nem kisüzemi kategória. A mai elvárásoknak megfelelően a nagyüzemek hűtött erjesztéssel tudják elérni azokat az ízeket, zamatokat, amit itt talán mérsékeltebben kaptunk meg. Ettől függetlenül érdekesek, értékesek voltak a rozé borok, kicsit mélyebb színnel, kicsit érettebb íz világgal. A vörös boroknál komplikált és nehéz volt a 2016-os évjárat. Ezek a nehézségek a borokban is jelentkeztek, holott nagy értéket képviselnek, de még nyersek, vadak voltak, egy kicsit kezelésre szorulnak. Kevésbé jött elő, ami borvidékünkre jobban jellemző, beaujolais (bozsolé) stílus. Nehezebbek, ennek függvényében nyersebbek voltak a vörös borok, de volt közöttük jó pár nagyon jó ígéret. Amennyiben ezek a borok megfelelő kezelést, és a további gondoskodást megkapják, akkor nagyon nagy vörös borokká válhatnak. Akadt néhány fajta, ami nem igazán jellemző a mi térségünkre. Ez engem egyáltalán nem zavart. Örültem annak, hogy volt szürkebarát, sárga muskotály, furmint- hárslevelű cuvée, mert értékes borok voltak. Az, hogy a szőlő háttér honnan van, azt nem vagyok hívatott megítélni.

A versenyen nyolc arany, tizenhárom ezüst és tizenkilenc bronzérem született. Nyárlőrincet két termelő képviselte, Szabó István és Zöldi Kovács József. Szabó István cserszegi bianca cuvée, kékfrankos rozé, valamint cserszegi fűszerese ezüstérmet kapott. Zöldi Kovács József kadarka, kékfrankos, kövidinka és cserszegi fűszeres bora bronzérem elismerésben részesült.