Mit igen és mit nem?

A globális felmelegedés, a klímaváltozás következtében a hőséghullámok számának növekedésével kell számolni. Ezek az időszakok különösen megviselik a szervezetet. A fővárosban például 2001. és 2005. között évente 1-2 hőhullám fordult elő, az utóbbi években viszont ez a szám tovább emelkedett. Az országos tisztifőorvos által kiadott négy riasztás alatt összesen 1666-al több haláleset történt, meghaladva a 2007-es értéket (1100 fő).

A napi átlaghőmérséklet 5 °C-os emelkedése:

- 10%-al növeli az összes halálok miatti halálozás kockázatát

- 12%-al a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát

- 15%-al a szívpanaszok és „általános rosszullét” miatti sürgősségi mentőhívások számát.

Ahogyan emelkedik a hőmérséklet, úgy nő szervezetünk terhelése. A szervezet hősszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és gyógyszerszedés is befolyásolja. Különösen érzékenyek és védelemre szorulnak ilyenkor az idősek, a várandós és szoptató anyák és csecsemőik. A magas hőmérséklet fokozott védekezésre készteti a szervezetet, hogy hőegyensúlyunkat megtartsuk: izzadunk, ezáltal folyadékot veszítünk, fokozódik a szomjúságérzetünk, szaporábbá válhat szívverésünk, légzésünk. Vérellátásunk romlik az erek kitágulása miatt, amit szédülés, gyengeségérzés, fáradékonyság jelez. Komolyabb esetben fejfájás, esetleg légszomj vagy remegés, ájulásérzés léphet fel. A legfontosabb, hogy előzzük meg a túlhevülést és folyadékvesztést!

A túlhevülés megelőzése: Lehetőleg ne tartózkodjunk a szabadban 10.00 és 16.00 óra között. Ha mégis elkerülhetetlen, akkor keressünk árnyas, szellős helyet pl. park, kert, kerüljük a zsúfolt tereket. A lakásban legalább a pihenésre használt helyiséget sötétítsük el függönnyel, jobb, ha nappal zárjuk az ablakokat. A klímaberendezésre sokan érzékenyek – különösen vigyázni kell a csecsemőkre. A készülékeket ezért mértékkel használjuk, a külső hőmérsékletnél csak 4-5°C-kal alacsonyabbra beállítva. Hűtsük, frissítsük a testünket, a gyermekek testét naponta többször is nedves törléssel, esetleg lemosással, zuhannyal. Nedvesítsük be nyugodtan hajunkat, gyerekeknél bátran vizezzük be az arcukat és a hajukat is. Így a hűtést 30%-kal növelhetjük.

Öltözködés: Öltözetünk legyen szellős, természetes anyagú, laza, világos, takarja a bőrfelületet! Védjük a fejünket, szemünket, bőrünket! Viseljünk világos, szellős kalapot, kendőt – lehetőleg szemellenzőset, vagy használjunk napernyőt. Különösen igaz ez a csecsemőkre, kisdedekre, akik kevés hajuk és a vékony koponyacsontok miatt fokozott veszélynek vannak kitéve!

Napozás, strandolás, mozgás: Semmiképpen ne napozzunk, vagy napoztassuk a gyermekeket 10.00 és 16.00 óra között. Várandós anyák óvják a magzatot is az erős sugárzástól, napozáskor fedjék le a hasukon a méh területét!

Nem kell megijedni, ha a gyerekek étvágya csökken a melegben, fontos, hogy folyadékot bőségesen fogyasszanak. (Onnan tudhatjuk biztosan, hogy elegendő folyadékot fogyasztottunk, hogy bőséges szalmasárga vizeletet ürítünk.) Babáknál a pelenkának 2-3 óránként nedvesednie kell. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szoptatós anyákra, mivel ők a szoptatással biztosítják a gyermekük folyadékigényét is. Nagyon fontos, hogy ilyenkor a kismama, szoptatós anyuka kérdéseit, panaszait beszélje meg saját, illetve a gyermeke háziorvosával, házi gyermekorvosával, védőnőjével!

Gyógyszereink : A rendkívüli hőség a gyógyszerek tárolásával, szedésével összefüggésben is körültekintést igényel. Gyógyszereink akár csak akkor őrzik meg minőségüket és így hatásosságukat, ha azokat a gyógyszerek csomagolásában elhelyezett betegtájékoztatóban előírt körülmények között tároljuk. A tárolási hőmérsékletre vonatkozó előírások általában nem egy adott hőmérsékletre, hanem hőmérsékleti tartományokra vonatkoznak. Az olyan gyógyszerek, melyek hűtést nem igényelnek, szobahőmérsékleten, azaz 15-25oC között tárolandóak. A hűvös helyen tárolandó gyógyszerek eltartása 5-15°C között történik, míg azon gyógyszerek számára, melyeket hűtőszekrényben kell eltartani, 2-8oC közötti az előírt hőmérséklet. A gyógyszerek egy részét fénytől védve is szükséges tárolni. Ne hagyjuk tehát ezeket a készítményeket napsütötte helyen. Bizonyos gyógyszerek szedése közben napsugárzás hatására a napfénynek kitett bőrterületeken fényérzékenységi reakciók léphetnek fel. Ilyen esetben célszerű elkerülni a napfényt és a napfénynek kitett bőrfelületen védőruházatot hordani.

Ha utazni készülünk, a megelőzés céljából elcsomagolt gyógyszereink mellett ne felejtsük otthon a rendszeresen szedett gyógyszereinket sem, és amennyiben külföldre kívánunk utazni, érdeklődjünk kezelőorvosunknál arról, milyen feltételek mellett vihetjük ki szedett gyógyszereinket külföldre.

Forrás: ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal