Megtartotta szalagavató ünnepségét a tiszakécskei Móricz Zsigmond Gimnázium. Ezúttal is a városi sportcsarnokban tűzték fel a végzős diákoknak a világosbarna színű szalagot.
A tanulókhoz Gergelyné Györki Edina intézményvezető-helyettes szólt. Amint azt elmondta a gimnáziumban eddig 680400 tanórát, 10860 tanítási napot, 2160 tanítási hetet tartottak a hatvan év alatt, mióta létezik az intézmény. Mivel ez a tanév jubileumi, így igyekeznek minden rendezvényükön megemlékezni erről, mert a jelen a múltban gyökerezik. Az elmúlt hatvan évben elért hírnevet, értékeket igyekeznek továbbra is megőrizni, miközben a jelen kihívásainak is próbálnak megfelelni. Ezzel párhuzamosan a most kiszámíthatatlannak tűnő jövőre szeretnék felkészíteni a diákokat.
– Ezen az estén megünnepeljük a szalagtűzés különleges pillanatát, mely egyszerre jelképezi egy közösséghez való tartozást és az önállósodás, elválás kezdetét. Az élet egy rázós utazás, de a gimnáziumban szerzett tapasztalatok és emlékek segítenek majd kitartani a nehezebb időszakokban a komolyabb kihívásokban is. Semmi sem tökéletes a mai világban, de talán az itt kialakult barátságok és közös értékek könnyebbé és elviselhetővé teszik számotokra a nehézségeket, hangsúlyozta az intézményvezető-helyettes.
Gergelyné Györki Edina megemlítette, hogy pontosan harminc évvel ezelőtt volt ő is végzős, akkor kapta meg a szalagját, amit még mindig nagy becsben őriz. Azon a napon halott egy a Halász Judit számára írt Bródi János számot, amit ezúttal felolvasott a diákoknak. A benne megfogalmazott gondolatok sokáig kísérték az életét, és ezt adta útravalóként át a most végzős diákoknak.
A köszöntő után a 11. osztályosok egy-egy virágot nyújtottak át a 12. osztályosoknak, majd feltűzték mellükre a szalagot. Ezt követően, a hagyományoknak megfelelően, következett a végzősök tánca, amit együtt adott elő a két osztály. Először keringőt mutattak be, majd különböző zeneszámokra modernebb táncot adtak elő. A szalagavató zárásaként a diákok felkérték táncra szüleiket, hozzátartozóikat, barátaikat.