A Magyar Vizsla Klub Egyesület országos vízi, mezei versenyt rendezett Tiszakécskén az Árkus-dűlőben, ami egyúttal őszi tenyész vizsga is volt. A versenybe az ország különböző részéről tizennyolc kutyát neveztek, heten pedig vizsgáztak.

Már reggel hét órakor elkezdődött a verseny, hogy időbe be tudják fejezni, és a távolról érkezők is haza tudjanak menni. A nyári melegben a kutyáknak, nem volt egyszerű a feladatokat teljesíteni. Ez alól csak a vízi munka volt a kivétel.

– A kutyáknak több feladatt is teljesíteniük kellett – mondta Szikinger János a verseny vezetőbírója. – A mezei keresés abból áll, hogy kihelyeznek egy madarat, amit a kutyának tempósan meg kell keresnie, jobbra, balra, kígyóvonalban mozogva, a gazdája utasítására figyelve. A bírók ilyenkor nézik az orrhasználatot a szél kihasználását, de azt is, hogy milyen távolságból jelzi a kutya a vadat. Amikor megtalálta, akkor azt állásával stabilizálja, hogy a gazdája fel tudjon készülni a lövésre. A bíró utasítására a gazda megpróbálja felkelteni a madarat. Amikor felrepül, akkor a kutyának helyben kell maradnia. Ezeken a versenyeken nem lövik le a vadat, hanem csak egy imitáló lövést adnak le a levegőbe.

Szikinger János hozzá tette, hogy a vízi munkában egy sebzett kacsát engednek bele a vízbe. A sebzettet úgy kell értelmezni, hogy a kacsa két vezértollát vízben oldódó papírral összefogják, hogy ne bírjon felrepülni. Amikor beengedik a vízbe és elkezd vergődni, akkor a papír kiolvad, így a madárnak van arra lehetősége, hogy el tudjon menni. A kutyát beküldik a vízbe, hogy a sebzett kacsát keresse meg. Ha jól dolgozik, akkor a madarat fel tudja repíteni, amit aztán a parton lévő vadász le tud lőni. A vízi irányíthatóság lényege, hogy egy sima vízfelületre küldik be a kutyát, amit a bíró utasítására a gazdának jobbra, vagy balra kell irányítani, majd pedig magához hívni.

A vonszalék feladatban azt próbálják utánozni, mintha egy sebzett vad menekült volna el. Ez úgy történik, hogy a bíró a területen elhúzza a szárnyas vadat százötven, a nyulat háromszáz méterre. A kutyának azon a csapán, amelyen a bíró elhúzta követni kell, meg kell találnia a vadat és a gazdájához vinni. A kutya meg a gazdája természetesen nem láthatja azt, hogy hova húzták a vadat. A légszimat azt jelenti, hogy egy aljnövényzettel benőtt területre kihelyeznek két vadat, egy tollast és egy szőrmést. Ezt sem láthatja sem a kutya, sem pedig a vezetője. A kutyát a gazdája elküldi dolgozni, mint mezei keresésnél. Amikor a bírók látják, hogy 50-60 méterre van a kihelyezett vadtól, akkor a vezetőt megállítják, így ő már nem mehet tovább. A kutyának a továbbiakban önállóan kell dolgoznia és abban a sorrendben kell a gazdájához vinni a vadat, amilyen sorrendben megtalálta, és ülve kell átadnia.

A nádi kajtatás azt jelenti, hogy sűrű nádba küldik be a kutyát. Jelen esetben nem volt benne semmi, de neki készségesen és tempósan keresnie kell, hátha van benne vizivad, dúvad, vagy bármi, amit ki kell mozdítani, hogy a gazdája lövéshez tudjon jutni. Ezek a vizsga feladatok fő lényegei.

Minden vizsgát pontoznak a legmagasabb pontszám a négyes, de vannak feles osztályzatok is. Az a kutya amelyik egyes, vagy kettes osztályzatot kap, már csak harmadik díjas, a hármas és négyes pedig első díjas lehet. Nagyon komoly és nehéz feladat ez a vadászkutyák közötti megmérettetés, amelynek a végén természetesen serleget és oklevelet is átvehet a kutya gazdája. Ezek a versenyek a tenyészállatok alapjait képezik.

A versenyen tizennyolc kutya indult, hét pedig vizsgázott. Első helyezett lett Miczek Zsófia (Pest megye) drótszőrű, második helyen végzett Vári Csaba (Veszprém megye) rövidszőrű, harmadik helyen pedig Varga Zsolt (Pest megye) weimari vizsla kutyája.