Hatodik alkalommal rendezték meg Tiszakécskén a Pálinkaünnepet, ami egyben verseny is volt, és amire rekord számú nevezés, harminchét érkezett. A zsűri a hagyományos pálinkák mellett különleges párlatokat is kóstolhatott.

A versenykiírásban az szerepelt, hogy nem csak főzött pálinkákat és párlatokat, de palack szépségversenyt is tartanak. Magát a versenyt az Ókécskei Közösségi Házban tartották, ahol a szakmai zsűri, Pásztor Sándor elnök vezetésével külön értékelte a gyümölcs, szőlő és törköly, vegyes, valamint az ágyas pálinkákat. Az ítészek három órán keresztül minősítették a párlatokat.

– Pozitívan értékelem a mostani bírálatot, mondta Pásztor Sándor. – Már a verseny kezdete előtt érzékeltük, hogy az eddig megtartott versenyhez képest a legtöbb nevezés érkezett, még pedig harminchét. Ha jól emlékszem, akkor az elmúlt évben huszonkilenc minta volt. Azt tapasztaltuk, hogy az előző évekhez képest sokkal több személy nevezett. A másik, ami változást észleltünk az az, hogy ötven százalékra tehető a gyümölcsökből készült pálinkák aránya, és ugyan ennyire a szőlőből, törkölyből, és egyéb alapanyagból származó pálinkák aránya. Azt mondhatjuk, hogy egyensúlyban volt a gyümölcsből és az egyéb termékekből előállított italok aránya. Szerencsére a barackok termésnek indultak, és a beküldött minták jók voltak, nem volt olyan közöttük, amit kifogásoltunk volna. A szőlőből és a törkölyből származó pálinkák megszorítják a gyümölcsből származó pálinkákat, mind számban, mind pedig a minőségben. A mostani verseny alapján is azt tapasztaltuk, hogy a szőlőből készült pálinkák egy kicsit jobbak voltak, mint a gyümölcsből előállítottak. A gyümölcsből készültek közül a barackok jók voltak, illetve szilvából is kóstoltunk egy-két jó minőséget. A szőlőből készült párlatok viszont egyenletesebb teljesítményt nyújtottak. Minden évben el szoktuk mondani azt, hogy mire figyeljenek a termelők. Ennek következményeként javult a párlatok előállítása, és nőtt a nevezési kedv, a termelők intenzívebben vesznek részt a versenyeken. Nekünk az a dolgunk, hogy minősítsünk, mondjunk el őszintén a véleményünket, segítsük az előállítást és bizalmat keltsünk az emberekben tette hozzá a zsűri elnöke.

Ezúttal is voltak különleges párlatok, amire azt mondta Pásztor Sándor, hogy kellenek a versenyhez, de nekik legfőképpen a gyümölcsből előállított párlatokat kellene támogatniuk, és azoknak kellene nagyobb számban lenni. Örülnek annak, hogy vannak például olyan párlatok, amelyek homoktövisből, levendulából, vagy éppen sörből készültek. A magyar embernek azonban a gyümölcsből előállított pálinka a sajátja. Annak kellene az előállítását és fogyasztását szorgalmazni. Természetesen szükség van a különlegesekre is, mert az pezsdíti meg az életünket.

A versenyen kilenc arany, nyolc ezüst és kilenc bronz minősítés született. A legjobb gyümölcs pálinkának a tiszakécskei Mészáros Ramón szilva pálinkája lett. A legjobb szőlő/törkölypálinkának a mezőtúri Törőcsik Zoltán Vén Delevárija bizonyult. A vegyes pálinkák közül a Mikócsa Manufaktúra terméke lett a legjobb, az ágyas pálinkák közül pedig a kiskunfélegyházi Mihályfi Csaba szőlő ágyas pálinkája. A zsűri döntése alapján ezen a versenyen Mészáros Ramón szilva pálinkája a maximális pontszámot kapta, és lett ezzel a legjobb. A legkülönlegesebb pálinkának a tiszakécskei Czvekán Ferenc levendula párlata bizonyult. A társadalmi zsűri Törőcsik Zoltán faeper pálinkáját találta a legjobbnak, valamint a legszebb palackban is ő hozta a párlatokat. A Téglás András vándorkupát Mészáros Ramón vehette át.

A bírálat után Czvekán Ferenc, valamint Pásztor Sándor tartott szakmai előadást az érdeklődőknek. Az eredmény hirdetés befejeztével pedig, minden érdeklődő, aki részt vett a pálinkaünnep kulturális eseményén, megkóstolhatta a versenyben részt vevő párlatokat, pálinkákat.