Ötödik alkalommal hirdette meg a tiszakécskei Arany János Művelődési Központ és Városi Könyvtár a Kécskei Pálinkaünnepet. A versenyre huszonkilenc mintát küldtek a termelők.

Az Ókécskei Közösségi Ház adott helyet a már hagyományos eseménynek. A szombati rendezvényen a szakemberekből álló zsűri értékelte a beküldött mintákat, majd pedig az eredményhirdetés után kulturális programon vehettek részt az érdeklődők. A huszonkilenc minta közül a szakértő ítészek külön értékelték a gyümölcs, a szőlő és törköly, valamint a különleges párlatokat. A zsűri elnöke Pásztor Sándor pálinka bíráló volt, akitől azt kértük, értékelje a kóstolt mintákat. – Az utóbbi időben azt tapasztaltuk, hogy a szőlő és a szőlő termésű termékek voltak túlsúlyban. A gyümölcs alapú termékekből kevesebb érkezett, illetve a különleges termékek, mint például a faeper, vagy a bodza, illetve a különleges eljárással készült termékek mennyisége szinte mindig állandó szokott lenni, és így volt ezúttal is. Összességében elmondható, hogy a 2020 előtti években előállított párlatok jobb minőséget képviseltek, mint a 2020-ban készültek. Mindenki tudta, hogy az elmúlt évben az időjárás és a körülmények nem igazán kedveztek a gyümölcsöknek. Nem mondhatjuk azt, hogy rosszak a termékek, de nem érik el azt a minőséget, mint ami a korábbi években előállított termékekre jellemzőek voltak. A versenyen az átlagnak megfelelően voltak oklevél, bronz, ezüst és arany minősítések, amiknek az aránya megegyezett a korábbi évekkel. A minták egyharmada oklevél, a többiek érem díjazásban részesültek, ami azt jelenti, hogy egy átlagos pálinkától már valamivel jobb értékekkel rendelkeztek. A versenyre olyan különleges párlatokkal is neveztek, mint mátrai muskotály, rajnai rizling törköly, kadarka törköly, szomolyai fekete cseresznye, csokis meggy, albán birskörte, japán szilva, perui földi cseresznye, kökény, homoktövis, eper, bodza.

A hagyományoknak megfelelően ezúttal is a helyi Zvekán Ferenc küldte be a legtöbb mintát, mégpedig tízet. – Ebben az évben nem főztem, mert nem voltak olyan alapanyagaim, amiből párlatot lehetett volna készíteni, mondta a Zvekán Ferenc. – A különleges párlatokhoz az alapanyagok egy részét termesztettem, más részét pedig hozott alapanyagból készítettem. Mivel sört is főzök, ami malátából készül, annak a melléktermékét kierjesztettem levendulával, ebből lett a levendula pálinka. A pálinkafőzést kis tételben végzem, ami azt jelenti, hogy néhány litert készítek csak. Öt éves borászati, valamint, 25 éves likőripari múlttal rendelkezem. Ez a tapasztalat hozzájárul ahhoz, hogy egy kicsit értsek a pálinkafőzéshez. Zvekán Ferenc elárulta, hogy a kedvencei közé tartozik a golden alma pálinka, valamint a csokis meggy, de a homoktövist is szereti. Gyakorlatilag csak saját fogyasztásra készíti a párlatokat. Teljesen zárt rendszerben erjeszt, olyan gyümölcsből, ami tökéletes, fáról szedett, és érett. A házánál kialakított főzdéje nagy részét is saját maga készítette, ahol rend és tisztaság van. A mostani versenyen minden mintája érmes lett. A legjobb vegyes pálinkát és a legkülönlegesebb párlatot (levendula) ő készítette. Vannak még különleges párlatai, de azokkal majd a következő évben akar nevezni.

A helyezetteknek az elismerést Pásztor Sándor a zsűri elnöke adta át. A társadalmi zsűri díját a tiszakécskei Barcsa Mihály eper pálinkája érdemelte ki. A legjobb gyümölcs pálinkának a solti Kovács János által készített szomolyai fekete cseresznye, a legjobb szőlő, vagy törkölypálinkának pedig a kecskeméti Hugyecz Zoltán által készített Irsai Olivér párlat bizonyult. Hugyecz Zoltán elnyerte a legszebb palackért díjat is, melybe sárgabarack párlatot tett. A legjobb vegyes pálinkát a tiszakécskei Zvekán Ferenc készítette, aki a legkülönlegesebb párlat (levendula) címet is elnyerte. A 2021-es verseny legjobb pálinkája a Hugyecz Zoltán által Irsai Olivér szőlőből készült párlat lett.