Lakitelek és Tiszaalpár öregfiúk csapata minden évben két alkalommal játszik egymás ellen. Május elsején Lakiteleken, augusztus 20-án pedig Tiszaalpáron mérkőznek meg egymással.

Ez most a Covid miatt felborult, a lakiteleki mérkőzést később rendezték meg, a visszavágót azonban augusztus 20-án Tiszaalpáron. Már az első félidő elején jelentős hátrányba kerültek a hazaiak, hiszen alig telt el negyedóra és már 4–1 volt az eredmény a vendégek javára. A szünetig mind két csapat még egy-egy gólt rúgott, de ebben a játékrészben akár még három gólt is rúghattak volna a vendégek, de a ziccerek kimaradtak.

A második félidőben sem változott jelentősen a helyzet. A lakitelekiek rúgták a gólokat, a tiszaalpáriak pedig megpróbáltak úgy védekezni, hogy minél kevesebbszer zörrenjen meg a hálójuk. Sajnos ez nem annyira sikerült, mert végül 12–4 lett az eredmény a lakitelekiek javára. Ekkora különbség még soha nem volt a két csapat között. Novák Lajos a tiszaalpáriak kapusa meg is jegyezte a találkozó után, hogy legtöbb alkalommal ő ért a labdához, amikor kivette a hálóból. Javasolta is, hogy legyen benne a tudósításban, hogy nagy küzdelemben, szoros eredmény született.

Persze a találkozónak nem az a lényege, hogy milyen eredmény született (ezt lehet, hogy a lakitelekiek cáfolják), hanem az, hogy egy baráti mérkőzésen találkozott egymással a két öregfiúk csapata, akik fiatalabb korukban is egymás ellen játszottak. A mérkőzés után fehér asztal mellett folytatódott a beszélgetés, ahol mindenki elmondhatta véleményét a találkozóról.