Vasárnap reggel a kecskeméti piac elől indult útjára a nyolckerekű Lovas csapat, akik húsz nap alatt, mint egy ezerkétszáz kilométert tesznek meg kerékpáron. A színt emelkedés pedig eléri a tizenkétezer métert.
A kerékpár egyre népszerűbb Magyarországon is. Sokan túráznak és tesznek meg nagyobb kilométereket. Lovas Zoltán és felesége Knódel Éva harmincöt évvel ezelőtt kezdett el túrázni. Már akkor lementek Kecskemétről az Adriai tengerre, de elmentek Rómába, Nápolyba is, természetesen két keréken. Később csapódtak hozzájuk barátok ismerősök. Az elmúlt öt évben összejött egy négy fős csapata. A fent említett házaspárhoz csatlakozott Szutor Sándor tanár, és Fehér Mihály tájfutó, akivel Zoli korábban együtt futott. Elhatározták, hogy így négyen nagyobb túrába vágnak bele. – Az első alkalommal Burgaszból indulva átbicikliztünk Görögországba, Törökországba, Macedóniába, Albániába és Montenegróban fejeztük be, meséli Zoltán. A következő évben olyan helyre mentünk, ahova kerékpáros igazából nem jár. A kiinduló helyünk a Duna delta volt, majd Moldován, Ukrajnán keresztül Odesszába mentünk. Ezt követően Transznisztriába tekertünk, ami Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság, akiknek saját pénzük van. Hivatalosan Moldovához tartozik, de egyetlen ENSZ-tagország sem ismeri el önállóságát. Ezt követően Franciaországban az Atlanti óceántól kerekeztünk át Nissába. Az elmúlt évi tervünk az volt, hogy Spanyolországba és Marokkóba megyünk, de a Covid vírus közbeszólt. Így Szardínia szigetét bicikliztük körbe. Az idei tervünk Portugália lett volna, mindent kidolgoztunk, a szállásunk is meg volt, de nem mertük vállalni a Covid miatt. Ezért úgy gondoltuk, hogy lemegyünk a Balkánra, mivel azt már ismerjük. Ez a túránk rendhagyó, mert most Kecskemétről indultunk, és ilyen még nem volt, mert eddig még mindig repülővel utaztunk a kiinduló állomásra. Elég érdekes lesz, mert tizenkét alkalommal lépünk át országhatárt. A Duna mentén megyünk Bácskapalántáig, majd elérünk Mokra Gorába. Ez a település azért érdekes, mert ott van egy különleges vasút. A vonat a szintkülönbséget úgy győzi le, hogy az alagutakba egy nyolcast ír le. Két napra megállunk a Tára kanyonban egy rafting túrára. A Tára a Grand kanyon után a világ második legmélyebb kanyonja. Utána tovább indulunk Montenegróba, majd vissza Boszniába, és lemegyünk Dubrovnik fölé. Ott már jön a Riviéra, hajózgatunk a Várszigetre, majd Splitbe tekerünk, ahonnan vonattal érkezünk haza. A távolság 1200 kilométer körül lesz, a szintkülönbség pedig tizenegy, tizenkétezer méter. Lesz egy olyan napunk is, amikor harminchét kilométer alatt kétezer métert kell tekerni.
Arra a kérdésre, hogy hogyan készültek a túrára Lovas Zoltán csak egy szóval válaszolt, fejben. Szutor Sándor viszont komolyan készült. Fehér Mihály csak Bajáig tartott velük, mert ő tájfutó világbajnokságra készül, ahol komoly lehetőségei is lehetnek. Szerbiában és Montenegróban apartmanokban szállnak meg, de azért sátrat is visznek magukkal, mert Horvátországban magasabbak az árak. A leghosszabb táv, amit egy nap megtesznek az a Kecskemét Baja közötti 120 kilométer. Lovas Zoltán hozzá tette, hogy ők nem teljesítmény túra hajhászok, hanem nekik ez a kerékpározás üdülés, kikapcsolódás. A végén lesz két nap, amikor a tengerben is lógathatják a lábukat.
Minden féle olyan szerszámot visznek magukkal, amivel a kerékpárokat lehet szerelni, javítani. Ez nagyon fontos, mert mikor Azerbajdzsánban jártak, akkor volt olyan napjuk, amikor egy nap alatt tizennégy defektet kaptak. Fölösleges tárgyakat viszont nem visznek magukkal. Az eddigi túrájuk alkalmával fölösleges volt az esőkabát, de azt azért nem hagyják itthon. Mivel több országba is mennek, nem mindegy, hogy milyen pénzt visznek magukkal. A nagy méretű pénztárcájukban van konvertibilis márka, ami bosnyák pénz, szerb dinár, euró, horvát kuna, orosz rubel és a Jolly Joker, amerikai dollár. A legnagyobb problémát számukra a Covid helyzet jelenti, ezért különböző okmányokat kellett beszerezniük. A nyelv probléma miatt nem idegeskednek, mert oroszt nyelvet tanultak és a délszláv országokban ezzel lehet boldogulni, Éva pedig nagyon jól beszül németül. Ezúttal is, mint minden évben készítettek erre az útra is pólót, amelynek az elején négy ember és nyolc kerék szerepel. Mivel Misi nem megy velük végig, így a hátulján már csak három fő és hat kerék szerepel. A túrájuk neve egyébként déli nyíl. A trió augusztus 20-án érkezik haza Kecskemétre.
