Harmincan vesznek részt a XXVI. alkotótáborban Tiszaalpáron, amely vasárnap fejeződik be. A művészek főleg Budapestről, és Kiskunfélegyházáról, de az ország más részéről is érkeztek.

Ezúttal nem jelöltek meg semmilyen központi témát, mindenki azzal foglalkozott és foglalkozik, amivel szeretett volna a július 8-án kezdődött, és július 21-én befejeződő XXVI. alkotótáborban. A hagyományokhoz híven a tábor tagjai, többségében a Kiskunfélegyházi Holló László Képzőművész Kör és a Budafoki Mészáros László Képzőművészeti Egyesület tagjai közül kerülnek ki, de mindig vannak újak, akik először járnak Tiszaalpáron. – Ez a tábor egy fokkal lazább, mint az eddigiek, mondta Neuberger István az egyik művészeti vezető. Abban különbözik az előzőektől, hogy július 13-án tartottunk egy művészeti napot. Ez volt az első ilyen próbálkozás, ami gyakorlatilag abból állt, hogy a korábban készült képekből huszonhatot elárvereztünk. Valamennyi akcióra szánt alkotás elkelt. Már korábban kiválasztottuk azokat a képeket, amelyek árversére kerültek, főleg olyanokat, amelyek a tiszaalpári környezetet, a tájat ábrázolták, amelyek szorosan kapcsolódtak a településhez. A táborban, mintegy harmincan vesznek részt a két hét alatt, mert akadnak olyanok, akik egy hétig tartózkodnak itt. Olajfestmény, pasztell, linómetszet, tusrajz, tűzzománc, is készül, amit szombaton kiállítunk majd, az érdeklődők elé. A táborlakói között vannak régiek, akik szinte minden évben eljönnek, de újak is, sőt még középiskolások is, akiknek még nem volt, önálló kiállítása. A legidősebb táborlakó a 86 éves Vincze Laci bácsi, aki most is nagyon aktív. Hiányzik viszont a régi öregeknek a tartása a szervező készsége, a mentalitása. Régen katonásabb, összeszedettebb volt minden, de ettől függetlenül most is folyik a munka minden nap. Minden munkát kiértékelünk, megbeszélünk az alkotóval. Török Tamás a másik művészeti vezető, ős is mindenben segít. Vannak olyanok, akik kint a természetben alkotnak, míg mások a Kádár Lajos Nyugdíjas Klub udvarán, vagy bent az épületben. Gyakorlatilag ez a bázisunk. Amit észre lehet venni a korábbiakhoz képest, hogy többen a tájfestészetet választják. Régebben ez nem így volt, inkább házak, épületek alkották a motivációt. Természetesen a virágos csendélet sem maradhat ki, mivel nők vannak többségben. Persze olyanok is vannak, többek között én is, akik előre megtervezett témákat dolgoznak fel. Örülünk annak, hogy az önkormányzat ilyen körülményeket biztosít számunkra – tette hozzá Neuberger István.