A labdarúgásnak nem csak a szépségét, de durvaságát is láthatták azok a nézők, akik kimentek az első tavaszi, hazai tiszakécskei derbire. A Mosonmagyaróvár szó szerint kemény ellenfélnek bizonyult.
A Markentil Bank Liga NB II.-es labdarúgó bajnokság huszonharmadik fordulójában a Duna Aszfalt csapata a Mosonmagyaróvárt fogadta. Az első félóra gyakorlatilag eseménytelenül telt. Mind két csapat gyors támadásokat vezetett, de igazából komoly helyzet egyik lapu előtt sem alakult ki. Aztán a 29. percben egy rossz Kardos becsúszás miatt, Czárt rúgta meg, a játékvezető kiállította. Sárga lapot érdemelt volna, nem pirosat. A vendégjátékost még ápolni sem kellett. Aztán minden valószínűség szerint Czár is törleszteni akart, mert lemásolta Kardos mozdulatát Husztival szemben, a 43. percben így ő is mehetett idő előtt zuhanyozni. A második félidő kécskei rohamokkal kezdődött. Batizi-Pócsi nyolc méterről nem találta el a kaput. Az 50. percben Mihály 15 méterről célzott, de eltalált egy védőt, akiről a hálóba pattant a labda 1–0. Egy perccel később ismét Batizi-Pócsi előtt nyílt lehetőség, de az a ziccer is kimaradt, csak úgy, mint Csákié, meg Kirchneré. A 60. percben nagyon csúnya jelenet játszódott le a pályán. Vágó lekönyökölte Batizi-Pócsit, akinek három foga kitört. A játékvezető azonnal piros lapot mutatott fel a magáról megfeledkező labdarúgónak. Már a hosszabbításban járt az óra mutatója, amikor baloldalról végeztek el szabadrúgást a vendégek, mintegy huszonöt méterről. A belőtt labdát Forgács fejelte a kapuba 1–1.
Szabó István: Nem úgy indult a mérkőzés, hogy lesz három kiállítás. Az első kettő nem volt az, de a harmadik egyértelműen az volt. Batizi-Pócsi súlyos sérülést szenvedett, kitörtek a fogai az ütéstől, amit kapott. Ennek a hatása alatt voltunk, nem csak mi, de a játékosok is. Szerintem a csapatunk felül kerekedett az ellenfélen, sokkal több helyzetünk volt, sőt, szinte csak nekünk voltak helyzeteink. Az tény, hogy 1–0-nál nem tudtuk lezárni ezt a meccset, pedig több lehetőségünk is adódott. Az egész mérkőzést kontroláltuk, de a súlyos sérülés rányomta a bélyegét a még hátralévő időszakra. Azt azért néhány embernek fel kellene fogni, hogy nem pankráció van, hanem labdarúgás és az első az, hogy a játékosoknak ne okozzunk súlyos sérülést. Csalódottak vagyunk, mert elveszítettünk két játékost, Kardost piros lap, Batizi-Pócsit pedig sérülés miatt. Most az a legfontosabb, hogy felépüljön, de azt egyelőre nem tudjuk, hogy mikor lehet rá számítani. Szakmai szempontból azt kel mondanom, hogy nem tudott a Mosonmagyaróvár közelebb kerülni hozzánk, már ami a tabellán elfoglalt helyét illeti. A mi csapatunk jobb csapat, remélem, hogy ezt a hátralévő mérkőzéseken tudjuk majd bizonyítani.
Tóth András: Nagyon nehéz meccs volt, minden benne volt, ami egy parázs mérkőzésbe belefér. Az első félidőt gyakorlatilag átaludtuk, ekkor sokkal jobb volt a Tiszakécske, jobban szervezték a játékot, mint mi. A kiállítások után kezdtünk felébredni minden mindegy alapon futballoztunk. Az utolsó fél órában két játékossal kevesebb volt nálunk a pályán, de a támadásainkban volt veszély. Azt el kell ismerni, hogy hazaiak eldönthették volna a mérkőzést, mert három hatalmas helyzetet kihagytak. Szerencsére nem így alakult, így úgy érzem, hogy az egy pontot megérdemeltük. Szeretnék jobbulást kívánni a Kécske játékosának.
Duna Aszfalt Tiszakécske VSE–Credobus Mosonmagyarórvár 1–1 (0–0)
Tiszakécske, 400 néző
Vezette: Szilágyi Sándor (Horváth Róbert, Tőkés Róbert)
Tiszakécske: Molnár M. – Huszti, Kardos, Csáki, Sváb, Mihály (Kirchner 67.), Horváth A., Kocsis, Tölgyesi, Gréczi G. (Gréczi M. 77.), Batizi-Pócsi (Puskás 62.)
Edző: Szabó István
Mosonmagyaróvár: Somogyi – Kozma, Vágó, Németh, Gálfi, Czár, Forgács, Winkler (Kovalovszki 71.), Szabó V. (Debreceni 64.),Jelena, Eszlátyi (Nagy I 54.
Edző: Tóth András
Gól Mihály 49. (1–0) Forgács 91. (1–1)
Kiállítva: Kardos a 23., Czár a 43., Vágó a 60. percben.