A január mindig izgalmas hónap a 8. osztályosok számára. Ekkor írják a központi felvételit magyarból és matematikából. Az idei felvételi (sajnos már nem először) igencsak megosztotta az érintett diákokat, pedagógusokat, szülőket.

A magyar feladatlap szerkezetileg megegyezett az előbbi évekével. Bemelegítésként néhány feladat, mely a gyerekek szókincsét vizsgálja, ezt követik a kommunikációs helyzetek felismerését célzó kérdések. Nem hiányzott a megszokott versértelmezés, szövegértés, érvelő fogalmazás sem.

Amit én személy szerint hiányoltam, az a nyelvtani ismeretek tudásának felmérése. A kerettanterv megköveteli szinte a teljes leíró magyar nyelvtan ismeretét 8. osztály végére: szófajok, mondatrészek, összetett mondatok, szóelemek, jelentéstan, mássalhangzótörvények, és szinte minden helyesírási tudnivaló.

Mindebből csak a helyesírásra voltak kíváncsiak, illetve a mondatrészek egy olyan feladatban jelentek meg, amit azok ismerete nélkül is meg lehetett oldani. Ennyi. Jogosan merül fel a kérdés, hogy akkor miért kell ennyi tudással megtömni a gyerekek fejét, ha a felvételiben nincs is rájuk szükség!

Persze személy szerint nekem más problémáim is voltak.

A verstani ismeretek méréséhez egy olyan Weöres Sándor verset választottak, amely teljes egészében felrúg minden olyan szabályt, amit a gyerekek megtanultak. Nagyon nehéz ám egy stresszhelyzetben (mert a felvételi egy 14 évesnek bizony annak számít) kreatívan gondolkodni, eltérni a megszokott szabályoktól, és új megoldási utakat keresni. Mindezt időre! Pedig ezeket a feladatokat csak ilyen módon lehetett hibátlanul megoldani!

A másik nagy problémám a szövegértési feladattal van. Sokan már a szöveg tartalmát is felháborítónak tartják: az úgynevezett édibédi, mindent becéző nyelvhasználat bemutatását (pl. üccsi üdítő helyett, szemcsi szemüveg helyett, stb.). A kritikusok azzal érvelnek, hogy miért kell erről az elítélendő jelenségről olvasni egy felvételin. Olyan hatása lehet ennek, mintha reklámozni akarnák ezeket a szavakat.

Nekem nem ez a bajom a feladattal, hanem a szöveg terjedelme: egy és negyed oldal. Ahhoz, hogy minden kérdésre válaszoljunk, egy ilyen szöveget többször is el kell olvasni. De mégis mikor? Hisz a 10 megoldandó feladatba még egy érvelő fogalmazás megírásának is bele kell férnie!

Számoljunk kicsit! A fogalmazásra rámegy 15 perc (a feladatlap is felhívja rá a gyerekek figyelmét, hogy ennyi időt hagyjanak rá), akkor a többi feladatra 3-3 perc jut. Egy és negyed oldal szöveg minimum kétszeri elolvasása, értelmezése, a válaszok megfogalmazása mennyi idő? És természetesen nem hagyhatom szó nélkül az azóta már szállóigévé vált, és mémek tucatjait megihlető lekipalit!

Lackfi János költőnk Véletlen címmel még évekkel ezelőtt írt egy tréfás verset, amelyben ezt az édibédi nyelvet figurázza ki. A vers vicces, és lehet találgatni, mit is jelentenek benne a becéző szavak. De tényleg felvételi pontot kell veszítenie annak, aki nincs otthon ebben a főleg "plázacicák" által használt, elítélendő nyelvhasználatban, és nem tudja, mi az a lekipali? A helyes megoldás egyébként a lekváros palacsinta. Volt olyan tanítványom, aki azt mondta, hogy megfordult a fejében ez a megoldás is, de mivel a szövegben "lekipali csokival" szövegkörnyezetben olvasta, elbizonytalanodott. Ki az, aki csokival eszi a lekváros palacsintát? Ők bizony nem, ezért biztos valami mást jelent!

Minden évben számot kell adniuk a gyerekeknek arról, mennyire ismerik a szólásokat, közmondásokat. Tegyük szívünkre a kezünket: tanítási órán kívül akár otthon, akár máshol mennyivel találkoznak a diákok? Alig néhánnyal. O. Nagy Gábor gyűjteménye több ezret tartalmaz. A tavalyi felvételibe sikerült beletenni egy olyan közmondást, ami még O. Nagy Gábor könyvében sincs benne. Most külföldi, ezért számunkra ismeretlen szólásokat, közmondásokat kellett magyar megfelelőikkel párosítani. Pl. Csukott szájba nem mennek a legyek.

Tényleg felmerül bennem a kérdés, hogy a felvételi feladatlap mire kíváncsi? Arra, hogy mit tudnak vagy arra, mit nem tudnak a diákok?

A fogalmazási feladat az volt, hogy gyűjtsenek 2 érvet az iskolai egyenruha-viselet mellett, 2 érvet ellene, a terjedelem minimum 10 mondat legyen, mindez gyöngybetűkkel, mert a külalakot is pontozzák.

Az előző években azok, akiknek a fogalmazása nem érte el a 10 mondatot, csak 1 pontot veszítettek. Most viszont max. 1 pontot kaphattak a szerkezetre (3-ból), a stílusra és a helyesírásra pedig egyet sem, még ha egyébként hibátlan is volt a szöveg. Ez összesen 5 pont mínusz. A fogalmazási pontok fele! Akkor is, ha 9 mondatos, teljesen lezárt, hibátlanul megírt fogalmazás született.

A fentebb leírtak saját véleményem, bár találkozik más tanárok, szülők, gyerekek véleményével. Biztos van, aki mindezt másképp látja. Vannak tanulók, akik remekül meg tudták írni ezt a felvételit is. Én csak azokat a diákokat sajnálom, akik mindig mindent becsülettel megtanultak, de kevésbé kreatív gondolkodásúak, esetleg kicsit lassabbak. Ők most kétségbeesetten várják március közepét, hogy az ideiglenes felvételi rangsorból megtippeljük, vajon elérhető-e számukra a választott középiskola vagy sem.

Biztosat pedig csak április végén, a felvételi értesítők postázása után tudhatnak. Magyartanárként a matematika feladatlapról nem tisztem értékelést adni. Mindenesetre további gondolkodást igényel a statisztikai adat: állítólag a matematika országos átlaga az elérhető 50 pontból 10 pont!