Újabb győzelmet aratott a Duna Aszfalt Tiszakécske VSE NB III-as labdarúgó csapata. Ezúttal a bajnokság megnyerésére vágyó Pécsi MFC-t fektette két vállra.
A Baranya megyeiek nem titkolt szándéka ugyanis az, hogy elsők legyenek a bajnokság végén. Ehhez azonban jobb játékra és főleg a ziccerek értékesítésére lesz szükségük az elkövetkezendő időben. A tiszakécskeiek számára jól kezdődött a mérkőzés, mert már a 8. percben az ellenfél hálójában táncolt a labda. Oláh Máté visszajátszott az alapvonalról és Kirchner Krisztián kapásból vágta a labdát a bal alsó sarokba 1–0. Mindössze öt percet kellett várni az egyenlítésre. A hazai tizenhatoson belül Kardos Norbert kezére pattant a labda, amiért a játékvezető tizenegyest ítélt. A büntetőt Károly Bálint értékesítette 1–1. A szurkolók nem tetszésüknek adtak hangot, mivel a kéz nem kereste a labdát. Nem kellett sokat várni az újabb kécskei találatra. A 16. percben jobb oldali beadás után Juhász fejelt a jobb felső sarokba 2–1. Fél óra elteltével tűzijátékot rendeztek a hazaiak a pécsi kapu előtt, de először Sólyom kapus védett bravúrral, majd a védőkről kipattant a labda. A vendéglátók nem adták fel, űzték, hajtották az ellenfelüket, aminek a 33. percben meg is lett az eredménye. Jobb oldali szabadrúgás után Oláh lőtt a kapuba 3–1.
A második félidőben az eső is eleredt, ami nehezítette a játékot. A hazaiak kicsit leengedtek, aminek az lett a következménye, hogy egyre több alkalommal jöttek át a pécsiek a tiszakécskeiek térfelére, sőt a játék irányítását is átvették. Ennek következményeként a 81. percben Helesfaynak nagy bravúrral, a bal felső sarokból kellett kiütni a labdát. A hátra lévő percekben is jobbára a hazaiak térfelén pattogott a labda, de a pécsiek nem tudtak gól szerezni. Bár két ellentétes félidőt láttak a nézők, a hazai győzelem teljesen megérdemelt. A tiszakécskeiek jobban akartak, harcoltak, küzdöttek, aminek a három pont megszerzése lett az eredménye.
Szabó István a tiszakécskeiek edzője: Fiatal csapatom van, akik szenvedélyesek, sokat futnak, akik akarnak focizni. A Pécs nagyon jó csapat, kitűnő játékosaik vannak, de úgy gondoltam, hogy sebességünkkel, szenvedélyünkkel lehet keresnivalónk. Az első félidőben ezt lehetett látni. A második játékrészben nem azt terveztük, ami történt, szerettünk volna sokkal több és jó akciót vezetni, de kicsit visszább álltunk. Megmutattuk viszont azt, hogy védekezésben is tudunk jeleskedni. Örülünk a győzelemnek, mert egy jó csapat ellen tudtuk elérni. Meggyőződésem, hogy a bajnokság végén ezzel a Péccsel számolni kell. A közönséget az összes hazai meccsen dicsértem, de nem tudok mást mondani most sem, csodálatos közönségünk van, akik végig bíztatják a csapatot.
Márton Gábor a pécsiek trénere: Ezen a mérkőzésen a jobbik csapat nyert, az első félidőben, minőségben fölénk nőtt a Tiszakécske. A második játékrészben szinte a félpályán sem léptek át, de ezzel már tele a padlás. Igazából meddő volt a fölényünk, hiányoztak az utolsó finom megoldások, amiből esetleg helyzetek lehettek volna. Nem sokszor fordult elő az a karrieremben, hogy az ellenfél egyértelműen jobb volt, de most ezt kell mondanom. Azt éreztem, hogy a hazaiaknál minden játékos jobban akarja a győzelmet, mint az én csapatomból néhányan. Ezen mindenkinek el kell gondolkodni, hogy érdemes-e így együtt tovább folytatni, vagy nem.
Duna Aszfalt Tiszakécske VSE–Pécsi MSC 3–1 (3–1)
Tiszakécske, 1200 néző. Vezette: Leél-Őssy (Baghy, Gráf)
Tiszakécske: Helesfay – Oláh, Juhász, Tölgyesi (Székely 82.), Puskás, Polyák, Bartucz, Kirchner (Horváth B. 74.), Szabó L. (Markó 74.), Kardos, Kocsis. Vezetőedző: Szabó István
Pécs: Sólyom – Nagy, Károly, Koller, Mojzer, Kónya (Bata), Rácz (Wittrédi), Horváth A., Horváth P. (Frank), Fellai, Puskás. Vezetőedző: Márton Gábor
Gól: Kirchner 8., Juhász 16., Oláh. 33., ill. Károly 11-esből 12.