„Aki nem tud táncolni, menjen haza aludni, lám én tudok táncolni, itt akarok mulatni! Hujjujjujjujjujjujju!”

Fújták, ahogy csak a torkukon kifért a lakiteleki óvodás gyermekek a néptáncos héten. Ilyen, és ehhez hasonló csujjogatókkal igyekeztünk jó hangulatot teremteni, hiszen táncolni csak vidáman, derűsen, és jókedvűen lehet. A jó hangulat megteremtése után minden nap énekes- táncos tevékenységekben vehettek részt a gyerekek, érdeklődésüknek és kíváncsiságuknak megfelelően. Már kora reggeltől szólt a népzene, ami nagyban elősegítette a ráhangolódást ezekre a tevékenységekre. Érkezésükkor folyamatosan készültek a kislányoknak a szebbnél szebb hajfonatok, amihez aztán ők választhattak színes pántlikát. De a legények sem tétlenkedtek, ők is ugróiskoláztak, gumiztak, pányváztak. Természetesen kézművesedésben sem voltunk híján, a héten, gyönyörű párták, népies papírtányérok, népi ruhás babák készültek az ügyes kis kezek által. Nagyon sokat játszottunk, a hétvégére már voltak kedvenc játékaink. Minden napot közös táncházzal zártunk, melyben minden kisgyermek részt vett, és ennek köszönhetően sikerült olyan tánclépéseket, mozgásformákat, elsajátítani, ami a táncos magatartás alapját képezik. Nyílt napunkon nagy szeretettel vártuk és fogadtuk az óvodánkba érkező leendő gyermekeket. Ezen a napon nemcsak az aprócskák látogattak el hozzánk, vendégeink voltak Tábori Margit és Kovács Sándor felnőtt néptáncosok, akik gyönyörű viseletben erdélyi táncukkal varázsolták el az óvodás közönséget. Nagyon köszönjük! Természetesen a felszabadult játékos tevékenységek közben észrevétlenül ismerkedtünk népi kultúránkkal, és formálódott személyiségünk a zene, a játék, a közösség erejével. Köszönet a kolléganőknek, dajka néniknek, szülőknek, pedagógiai asszisztenseknek, közösségi szolgálatukat teljesítő gyerekeknek, hogy lelkes munkájukkal hozzájárultak a néptáncos hét sikeréhez.

Romhányi Olga

gyermektánc pedagógus