A hagyományokhoz híven a művelődési házban tartották a nyárlőrinci ünnepségét október 21-én. Az esős időjárás miatt a Vasút parkba való fáklyás felvonulás elmaradt, de az általános iskolások előadták produkciójukat.

Pénzváltó István beszédével kezdődött a jubileumi megemlékezés. A település első embere arról beszélt, hogy át kell gondolni, hogy tanultunk-e múltunk történelméből? Erőt merítünk-e az események szereplőinek hősiességéből? Ez az éppen csak történelem velünk él, velünk van minden napjainkban, hangoztatta. Köztünk járnak az üldözöttek és az üldözők, a megfigyeltek és a besúgók, kényszerítettek és a kényszerítők. Sorra nyílnak a levéltárak titkos aktái, gyarapodnak az ügynöklisták, tisztázódnak emberi sorsok, születnek hősök és bűnösök. olyan közel fogható az egész, hogy bűn lenne a teljes és tárgyilagos megismerés elmulasztása, hogy a történelmi könyvek lapjaira megírtakat össze tudjuk vetni valódi múltunkat és akkori jelenünket. Ezért vagyunk itt, ezért emlékezünk. Nem szabad azt hagyni, hogy egyszer vagy többször megismétlődhessen múltunk hibái, ami áldozatokkal, szenvedéssel, megaláztatással, nemzetünk létét veszélyeztető következményekkel járna.

A polgármester beszéde után az általános iskola hetedik osztályos tanulói adtak műsort, amiben visszaemlékeztek a hatvan évvel ezelőtti eseményekre. Ezt követően Hajagos Csaba történész, a település lakója mondta el, egyes részleteket külön kiemelve, mi is történt 1956 októberében Nyárlőrincen. Bár a fáklyás felvonulás elmaradt, a hetedik osztályosok előadták azt is, amit Vasút parkban szerettek volna bemutatni. Az ünnepi műsor befejezése után felhúzták a nemzeti színű zászlót a művelődési ház előtt lévő rúdra, majd pedig megkoszorúzták az 1956-os emlékművet.