Hüllők, pókok, csótányok népesítették be a nyárlőrinci iskola folyosóját. Ezt azért nem kell szó szerint érteni, de aki kíváncsi volt rá, már pedig a gyerekek kíváncsiak szinte mindenre, az megnézhette, hogy mi van az akváriumokban. Aki pedig esetleg félt volna a kígyóktól, annak eloszlatta a félelmét Gyöngyösi Miklós.

Harmadik éve jár vissza az iskolába a siófoki Gyöngyösi Miklós, hogy megismertesse egzotikus állataival a gyerekeket. A diákok minden egyes alkalommal érdeklődéssel figyelik, hogy mi rejtőzik az akváriumokban. Igen rejtőzik, mert van olyan, amit alig ehet észrevenni, rejtőző színe miatt. Aki azonban jobban odafigyelt az láthatott kígyókat, siklókat, varánuszokat, pókokat, csótányokat. A bátrabbak kezükbe is foghatták a gabonasiklót, ami természetesen nem a mérges fajtához tartozik. Főleg a lányok voltak bátrak, akik még a nyakukba is felvették a tekerőző állatot. A tévhittel ellentétben a kígyók, siklók bőre nem „nyálas”, hanem meleg, vagy legalább is langyos. A gabonasikló például olyan akváriumban volt, amelynek az aljára faháncsot helyezett Gyöngyösi Miklós, és lámpa biztosította számára a meleget. A gyerekek azt is megtudhatták, hogy a kígyók húsz-harminc évig élnek. A fiatalabb kígyók kéthetente esznek az idősebbek havonta. A gabonasikló hím volt, aminek jelenleg nincs párja. A hímet úgy lehet megkülönböztetni a nősténytől, hogy a végbélnyílásuktól hosszabb a farkuk, míg a nőstényeknek rövidebb. Egy kígyó szakértő azonban már ránézésre megmondja, hogy melyik kígyó milyen nemű.

Az egzotikus állatokon kívül különböző ásványokat, köveket, bizsukat is hozott Gyöngyösi Miklós, amelyeket meg lehetett vásárolni.