A WASTE project keretein belül néhányunkat (Tombácz Adél, Rozsnyói Réka, Sütő Benedek, Varga Gergő) az a megtiszteltetés ért, hogy Göteborgba, Svédország második legnagyobb városába utazhattunk. Hihetetlen élmény volt! Minden percét élveztem az indulástól a visszaérkezésünkig.

A négy tanár (Kenderesi István, Kiss Erzsébet, Szelesné Kása Ilona, Vass Anikó) és mi négyen, október 15-én délelőtt utaztunk fel a Liszt Ferenc repülőtérre. Elbúcsúztunk a szülőktől, feladtuk a nagyobb csomagjainkat, megnézték az úti okmányainkat. Az ellenőrzésnél még a cipőinket is le kellett venni! Így mehettünk át az ellenőrző kapun. Egy órányit várakoztunk, majd eljött a pillanat, hogy kinyitották a kaput. Mi –a gyerekek – futottunk, hogy olyan helyet találjunk a gépen, ami az ablak mellett van. Sikerült jó helyre leülnünk. A légiutas-kísérők bemutatták, hogyan kell a biztonsági berendezéseket használni. Most utaztunk először repülőgéppel, éppen ezért nagyon izgatottak voltunk, egy kicsit féltünk is a fel- és leszállástól. Meglepő volt az emelkedés, de a feltáruló látvány, a felhők, az alattunk elterülő települések, hegyek minden rossz érzésünket feledtették. Nagyon figyeltük, hogy megértsük a vezető légiutas-kísérő angol nyelvű mondatatit. Két óra múlva földet értünk, ahol már vártak ránk. A gyerekek családoknál, a tanárok egy szállodában voltak elszállásolva. Először a fiúkért jött egy velünk egyidős fiú, akinek Anas volt a neve, a lányokért pedig egy Mathilda nevezetű.

Az különösen tetszett, hogy villamossal el lehet jutni Göteborg minden részére. Érvényes a bérlet villamosra, buszra és még a helyi szigetekre tartó hajókra is. Mi is villamossal utaztunk „haza” azaz az ideiglenes szállásunkra. Mathilda családja nagyon kedves volt velünk. Az anyukája, Lotta és a testvére Marcus is örült nekünk. Nagyon jól aludtunk és eleget is, mert az iskola ott csak fél 9-kor kezdődik. Bár egész nap az iskolában vannak a gyerekek. Minden reggel fél 8-kor reggeliztünk. Lotta még kenyeret is sütött nekünk!

Szerdán reggel találkoztunk a főszervezővel, Tinával. Mindenkinek adott egy egyen pólót és elmondta a csoportbeosztást. Ezt a délelőttöt az iskolában töltöttük. Használt papírból (újságok) készítettünk újra papírt, amit színeztünk, sőt fel is díszítettünk növényi részekkel vagy fonalakkal. Ezután vizet tisztítottunk. Angol nyelvi óra következett, tehát angol-svéd volt a beszélgetés nyelve, hogy egy kicsit megismerhessük egymást. Csoportokban dolgoztunk. A tanár úr még gitározott is, és egy svéd dalt is énekeltünk, majd az iskolai menzán ebédeltünk. Furcsa volt, hogy nem esznek levest, de finom ételek közül válogathattunk.

Ebéd után egy Universeum nevű épületbe mentünk villamossal. Először egy előadást hallgattunk (angol nyelven) és néztünk meg kígyókról, azután körbe mentünk az emeleteken. Láttuk a trópusi erdő, a tenger, a tajga élővilágát. Volt olyan része az épületnek, ahol logikai, technikai, ügyességi játékokkal foglaltuk el magunkat. A nap végére jól elfáradtunk és haza mentünk. Mathilda vacsorát főzött. Isteni volt, mindenkinek nagyon ízlett.

Csütörtökön egy hulladékgyűjtő vállalathoz vitt el bennünket két külön busz. Bemutatták, hogyan válogatják szét, hasznosítják újra a beszállított hulladékot. Még el is adják azokat a tárgyakat, amik jó állapotban vannak. Megkínáltak bennünket süteménnyel és egy különleges, összecsukható, újra hasznosított műanyag poharat is kaptunk.

Délután Asperö szigetre utaztunk hajóval, ahol Tina is él. Egyetlen autót sem láttunk. Nyugalom, és csend volt mindenütt. Hihetetlenül szép volt a sziget. Csapatokban játszottunk egymás ellen, eveztünk, horgásztunk majd kvíz séta következett a sziget körül. A magyarok a svédek csapatával játszottak egy viking játékot. Mi nyertünk.

A pénteki napot szintén az iskolában töltöttük. Este bemutatkoztak az országok. Hagyományos öltözékben táncoltak, énekeltek. Mi egy kisfilmet vittünk, amelyet Belicza Bandi bácsi készített Magyarországról, Budapestről, Lakitelekről. Angolul mondtuk el, hogy mit láthatnak a képeken. Táncoltunk is, amit Sallainé Győri Csilla néni tanított meg nekünk. Nem volt egyszerű dolga velünk. Nagyon szépen köszönjük a segítségüket, mert nagy sikerünk volt. Állva tapsoltak nekünk.

Ezen az estén a szülők svédasztallal vártak minket: még rénszarvas fasírtot is ehettünk. Szombaton mi már a bőröndjeinkkel együtt indultunk városnézésre. Egy idegenvezető néni minden érdekeset elmondott nekünk a buszon Göteborg történelméről, a látványosságokról.

Visszafelé úton, mivel már este volt, gyönyörűen látszott a hold, a települések fényei, a hajók fényei a repülő ablakából. Elképesztő látvány tárult a szemünk elé!

Óriási élmény volt külföldön lenni, Göteborgban, de már nagyon hiányzott a családunk és Lakitelek is. Úgyhogy boldogok voltunk, amikor hazaértve megölelhettük szüleinket és testvéreinket.

Tombácz Adél, Rosznyói Réka, Sütő Benedek. Varga Gergő