Az utóbbi időben nagyon elszaporodott a törpeharcsa a Szikrai Holt-Tiszában, ezért lehalásszák őket. A szelektív halászatot kedden kezdték el, és a hideg beálltáig folyamatosan végzik.

Magyarországon két olyan tájidegen hal faj van, ami sem halastóban, sem természetes vízben nem ajánlatos. Az egyik a törpeharcsa, a másik az ezüstkárász. Jelenleg a Szikrai Holt-Tiszánál a törpeharcsa szelektáló, gyérítő halászata folyik.

- Az alpári és a szikrai holtág kedvezőtlen vízminősége abból adódik, hogy eliszaposodott, folyamatosan töltődnek – mondta Kovács Sándor a Megyei Horgász Egyesületek Szövetségének ügyvezetője. A szélsőséges időjárás, a nyári nagy meleg, a téli hideg, tartós jég borítottság esetén oxigénhiány alakul ki. Azért, hogy az őshonos halak állománya ne pusztuljon ki, az innen kikerülő törpeharcsa nagyobb élőhelyet nyújt a holtágban bennmaradó, pontyoknak, süllőknek, csukáknak, egyéb keszeg fajoknak. Ezért van szükség a szelektáló halászatra. A törpeharcsát nem lehet kipusztítani, még a vírusos betegsége sem tudta ezt elérni. Az őshonos hal fajok érdekében gyéríteni viszont lehet a törpeharcsát, ami tájidegen. Korábban szakértővel vizsgálatot végeztettünk, abból kiderült, hogy a busa állomány nincs olyan mennyiségben a holtágban, hogy azt is szelektálni kellene. Az elnökségünk megvitatta a törpeharcsa gyérítést, engedélyt adott rá, ezért kezdtünk hozzá. Ahogy a víz hőmérséklete csökken, annál nagyobb esély lesz arra, hogy sikeresek fognak lenni a halászatok.

Amennyiben Tiszaalpáron a tulajdonosi közösség hozzájárul, akkor az ottani holtágban is fognak gyérítő törpeharcsa halászatot végezni. Szakmailag ugyanis ott is indokolt lenne. A varsákból kiszedett törpeharcsákat értékesítik, a kisebbekből takarmányt készítenek. Más halfajtákat visszadobnak a vízbe.