Az eredetileg fajátékokat gyártó családi vállalkozást színes, műanyag, egymáshoz kapcsolódó elemei mára világszerte a gyerekszobák nélkülözhetetlen kellékeivé váltak. Nem csoda, hiszen a kockák végtelen lehetőséget rejtenek, használatuknak csak a képzelet szabhat határt. De hogy lett a dán asztalos, Ole Kirk Christiansen álmából nemzetközi siker, és miként tudott az egykor még csődközelben lévő LEGO milliárdos üzletté válni?

Az említett Ole Kirk Christiansen célja az volt, hogy a játékon keresztül ösztönözze a gyermekek fantáziáját és kreativitását. Még 1932-ben kezdett el fajátékokat gyártani, magát a LEGO nevet pedig 1934-től viseli a vállalat. A ma ismert LEGO elemek elődei ugyanakkor csak 1949-től vannak velünk: ekkor kezdett el műanyag, egymásba építhető kockákat gyártani a cég, amit egy angol játékgyártó hasonló megoldása inspirált.

2024-ből visszatekintve kijelenthetjük, hogy a dán asztalos sikerrel járt, hiszen mára világszerte sok-sok gyermek polcán megtalálhatók a LEGO ikonikus kockái.

Felváltották az építőkockák a fajátékokat, majd jött az áttörés

Az ajtók és az ablakok 1954-ben jelentek meg a játékelemek között, nem sokkal később, 1958-ban pedig – a sokoldalúbb felhasználhatóság érdekében – továbbfejlesztették a designt. Innen már nem volt megállás, a cég 1960-ban befejezte a fajátékok gyártását, és megkezdte a nemzetközi terjeszkedést Hollandiában és Finnországban, egy évvel később pedig már az Egyesült Államokban is megjelentek a LEGO játékok, amikhez immár kerekeket is gyártottak – azaz jöhettek az autók, motorok, traktorok és egyéb guruló kedvencek.

A LEGO játékokat több mint 40 országban értékesítették az 1960-as évek közepére, az 1990-es évekre pedig a vállalat a világ egyik legnagyobb játékgyártója lett. A nagysággal azonban egy idő után jöttek a problémák is.

Váratlan helyzetet teremtett a gyorsan változó világ

A videójátékok az 1990-es évek közepén térhódításba kezdtek, ezzel együtt pedig a fizikai játékok piaca – beleértve a LEGO eladásait is – csökkenni kezdett. Erre reagálva a vállalat elkezdett elmozdulni hagyományos tevékenységétől, például három vidámparkot nyitottak Angliában, az Egyesült Államokban és Németországban, illetve a fejlesztésekre is sok pénz költöttek: változatosabb téglákat akartak gyártani. A filmgyártásba is belekóstoltak, 2003-ban jelent meg az első egész estés LEGO mozi, a Bionicle, mely 2004-ben folytatást is kapott.

Mint utóbb kiderült, önmagában nem volt rossz ötlet a LEGO termékpaletta szélesítése, de 2003-ban már 800 millió dollár adóssággal rendelkezett a vállalat, amihez 2004-ben 225 millió dollár veszteséget is termelt. Egyértelműen változásra volt szükség.

Óriási sikert hozott a szemléletváltás

A LEGO – ami egészen eddig családi vállalkozásként működött – ekkor úgy döntött, külsős vezérigazgatóra lesz szükség ahhoz, hogy jó irányba állíthassák a dolgokat. Így lett a cég vezére Jorgen Vig Knudstorp. Innentől kezdve a LEGO árbevétele és profitja kilőtt az egekbe: a 2004-es 225 millió dolláros veszteség utáni évben máris nyereséges volt a vállalat, 2023-ban pedig 1,76 milliárd euró profitot termelt a LEGO.

Talán még szembetűnőbb a változás nagyságrendje, ha az árbevételt nézzük: míg 2004-ben ez 6,3 millió dán korona volt, a 2013-as évet már 25,3 milliós, a 2023-as évet pedig 65,9 milliós árbevétellel zárták. Két évtized alatt több mint tízszeres növekedés.

A digitális világban is megtalálta a helyét

Hogy mi volt a LEGO sikerének a titka? Egyrészt a vállalat nagyszerűen alkalmazkodott a digitalizációval megjelenő kihívásokhoz, saját játékokkal betört a videójátékok piacára is, másrészt pedig rendkívül sikeres együttműködéseket kötött film-és játékstúdiókkal.

Többek közt ide sorolható a Star Wars birodalomhoz történő kapcsolódás, melyhez mára egész LEGO Star Wars kollekció épült fel, és 2012-től már a Marvellel is együtt dolgozik a cég. De ilyenek a Harry Potter könyvek és filmek alapján készült szettek, vagy a Sony Playstation exkluzív Horizon Forbidden West hosszúnyakúja is, melyet már szintén megépíthetünk LEGO kockákból.

Jó darabig tehát biztosan nem kell azon aggódni, hogy nem lesznek új, LEGO-ból megépíthető kedvenceink. A vállalat az utóbbi két évtizedben bebetonozta magát mind a fizikai, mind a digitális világban, a cég 2015 óta minden évben legalább 1 milliárd euró profitot termelt. Mindezt ráadásul egészen magas, 20-24%-os nettó profitszint mellett.