Október végén kezdődött a Nyárlőrinci Földtulajdonosok Vadászati Közösségének a vadászata. Azóta hétvégeken egy, vagy két alkalommal sütik el a puskájukat a vadászok.

Nem panaszkodhatunk, összességében eddig eredményes volt a vadászatunk, értékelte az eddigi teljesítményt Tormási Zoltán a társaság elnöke. Zömmel apróvadra, fácánra és nyúlra vadászunk, az őzsuta vadászatot még nem kezdtük el, de természetesen annak is eljön majd az ideje. Huszonhárom főből áll a társaságunk, földtulajdonosi jogon vadászunk. Arra nem gondoltunk, hogy bővíteni kellene a létszámot. Úgy véljük, hogy elegendően vagyunk. Közrejátszik ebben az is, hogy kicsivel kevesebb, mint hatezer hektár a területünk. Ebben az évben ezer darab vegyes ivarú fácánt bocsátottunk ki. Egy külön erre a célra készített telepen neveltük őket, és természetes helyükön engedtük őket a szabadba. Általában dúvadaktól mentes területen szoktuk őket elengedni, hogy ne okozzanak bennük kárt, és nagyobb legyen a vadászati lehetőség. Most apródonként próbáljuk őket puskavégre keríteni. Az eddigi vadászatainkon megfelelő madarat sikerült lelőni. Nyúlnál talán egy kicsivel lehetne több, de azért azzal is meg vagyunk elégedve, amit a közösség tagjai elejtettek. Tapasztalatunk szerint nyúlból ebben az idényben kevesebb van a megszokottnál. Eddig mindössze három alkalommal volt a társaság tagjainak lehetősége arra, hogy nyulat lőjenek. Legutóbb december 13-án csak fácánra vadásztunk. Mivel december 31-én lejár a nyulakra való vadászat, két hétvégénk marad arra, hogy gyérítsük az állományukat. A vadásztársak nagymértékben apasztották a dúvadat és itt főleg a rókákra gondolok. A nyári aratás alkalmával a kölyök rókákat eredményesen lehet vadászni a tarlókon. Sokat levadásztak. A rókának olyan tulajdonsága van, hogy ha érzi az élőhelyet, akkor a szomszédos területekről átjönnek. Ez azt jelenti a mi esetünkben, hogy szinte mindig van róka a vadászati területünkön. Ebben a vadászati szezonban, vagyis március elseje óta, több mint negyven rókát sikerült már kilőni. Nem túl nagy létszámban, de szinte állandóan van a területünkön vaddisznó is. Ebben az évben ehhez hozzájárult a csapadékos időjárás is, ami kedvez a vaddisznó állománynak. A pocsolyákat, dagonyákat nagyon szereti a disznó, és erre ebben az évben többször is volt lehetőségük a sok csapadék miatt. Az egyik vadásztársunknak, Tormási Istvánnak sikerült egy szép kant elejteni. Az egyik agyar 19, a másik 21 centiméteres volt, a súlya pedig meghaladta a 130 kilót. Néhány héttel ezelőtt is puskavégre akadt egy 120 kiló feletti disznó.

A december 13-i vadászatot sáros terepen tették meg. A puskás emberek sikerét ezúttal két kutya is segítette. A teríték szétosztása után a sáros gumicsizmákat lemosták a vadászok, csak utána mentek be a vadászházba, ahol elfogyasztották ebédjüket.