A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtótájékoztatót tartott a fűtési időszakra vonatkozó aktuális témákról, a tüzelő-, fűtőberendezések rendeltetésszerű használatáról, a szén-monoxid-mérgezés és a kéménytüzek megelőzéséről.
A tájékoztatón a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megyei tűzoltósági főfelügyelője, a katasztrófavédelmi hatósági szolgálatvezető, valamint a Filantrop Kft. képviselője tájékoztatta a sajtó munkatársait. A szén-monoxid, a kéménytüzek alapvetően veszélyeztetik az emberi életet és a vagyontárgyakat. Fontos, hogy a lakosok saját és családjuk biztonsága érdekében vegyék komolyan azokat az óvintézkedéseket, melyekkel megelőzhetőek a tragédiák.
Gáncsos László tű. őrnagy, megyei tűzoltósági főfelügyelő beszámolt arról, hogy több komoly tűzet okozott már a tüzelő-, fűtőberendezések helytelen beüzemelése és használata. Az üzembe helyezésnél nagyon fontos a füstelvezető cső szakszerű rögzítése, valamint a berendezés teljesítményének megfelelő kapacitású égéstermék elvezető kémény megléte. A régebbi építésű lakóépületeknél előfordulhat, hogy a régi, szűkebb kéménybe egy olyan modernebb kályha - lényegesen nagyobb - füstelvezetőjét kötik be, mely nem képes maradéktalanul a füstöt kivezetni. Ilyenkor az égéstermék nem fog teljes mértékben eltávozni, lerakódik a kémény belsejében, esetleg visszaáramlik a lakótérbe. Másik gyakori probléma, amikor a kémény helyett csak egy burkolat nélküli füstcső biztosítja a füstgáz kivezetését. A cső jó hővezető és a környezetében lévő éghető anyagokat – tetőszerkezet, födém – meggyújthatja, az ilyen és ehhez hasonló esetek tragédiához vezethetnek.
Lukácsi Gábor tű. százados, megyei hatósági szolgálatvezető szólt arról, hogy a tüzelő-, fűtőberendezések és égéstermék elvezetők rendszeres, szakemberrel történő felülvizsgálata nagymértékű biztonságot jelenthet családunk és saját magunk számára a fűtési szezonban. Az égéstermék-elvezetők felülvizsgálatát kéményseprők végzik el, munkájukat segítsük.
Réthy Tiborc, a Filantrop Kft. műszaki vezetője elmondta, hogy Bács-Kiskun megyében 80 településen látnak el kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatást, ez több mint 170 000 kéményt jelent. A fűtési szezon kezdetekor számos esetben változás áll be egy-egy lakóingatlan fűtésének megoldásával kapcsolatosan, szilárd tüzelésűre cserélik a korábbi készüléket, vagy kiegészítő fűtőeszközként kályhákat, kandallókat használnak. A szakember felhívta a figyelmet, hogy minden készülékcserét és kémény üzembe helyezését be kell jelenteni a kéményseprő-ipari közszolgáltatónak, hiszen súlyos problémát okozhat egy szabálytalan bekötés, vagy nem megfelelő állapotú készülék. A tüzelő-, fűtőberendezések, valamint a kémények kifogástalan működésére a fűtési szezon kezdetekor nagyon oda kell figyelni, hiszen a rendszeres, szakember által végzett karbantartással megelőzhető a szén-monoxid lakótérbe áramlása. Sok esetben az is problémát okozhat, hogyha a lakás vagy családi ház állapotában - tüzelőberendezés, légellátás illetve az égéstermék elvezető viszonylatában - változás áll be, például szilárd tüzelésű készülék használata mellett beépítenek egy páraelszívót. Ilyen esetben a két készülék együttes használatakor előfordulhat, hogy a füstgáz nem a füstelvezetőn távozik a szabadba, hanem visszaáramlik a lakótérbe ezzel megnövelve a szén-monoxid-mérgezés veszélyét. A legegyszerűbben szén-monoxid-érzékelő beszerelésével lehet megelőzni és kivédeni a szén-monoxid-mérgezést. Célszerű szakember tanácsát kérni a beszerzés és a beszerelés tekintetében egyaránt. Réthy Tiborc beszélt arról is, hogy egyre többen térnek át a szilárd tüzelésű fűtőberendezésekre. Ezért érdemes tudni, ha nem megfelelően kiszáradt fával, vagy hulladékkal (műanyag) fűtenek a lakók, akár három hét alatt képes eltömődni a kémény. Ez a lerakódott korom, kátrányréteg bármikor be tud gyulladni és koromégéshez, kéménytűzhöz vezethet.
A szén-monoxid-mérgezést legtöbbször a nem megfelelő műszaki állapotú, vagy a helytelenül használt tüzelőberendezés, kémény, kályha, kandalló, gázsütő, gázkazán, gázzal működő vízmelegítő vagy vegyes tüzelésű kazán okoz. A szénvegyületek tökéletlen égése során képződő színtelen, szagtalan gáz valamely rendellenesség miatt a lakótérbe kerül, és megmérgezi az ott tartózkodókat. A szén-monoxid rendkívül agresszív, mérges gáz. Belélegezve a tüdőn át a vérbe kerül, ahol kétszázötvenszer intenzívebben kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, vagyis megakadályozza az oxigénfelvételt. A szén-monoxid már rendkívül alacsony koncentrációban is mérgező. Ha a levegőben a koncentrációja eléri az egy százalékot, gyakorlatilag másodpercek alatt bekövetkezik az eszméletveszés. A legfontosabb, hogy az állampolgárok minden fűtési szezon előtt ellenőriztessék a tüzelő- és fűtőberendezések, illetve a kémények műszaki állapotát, karbantartottságát. Az ellenőrzést olyan szakemberre kell bízni, aki a műszaki biztonsági felülvizsgálat elvégzésére is jogosult. Fontos az is, hogy azokat a helyiségeket, amelyekben a tüzelőberendezések találhatók, rendszeresen szellőztessék, így is megakadályozható a mérges gázok felhalmozódása. A szellőző nyílásokat semmilyen esetben sem szabad eltömni, elzárni, szabad keresztmetszetüket időszakonként ellenőrizni kell. A védekezés egyik legfontosabb biztosítéka a szén-monoxid-érzékelő, ugyanis a színtelen, szagtalan, a levegőnél szinte alig könnyebb, nem irritáló gázt az ember nem érzi. Ha indokolatlan fejfájás, szédülés, émelygés, alsó végtagi bénulás, kis mozgásra szapora létvétel, a látás- és hallásképesség csökkenésének tüneteit észleli az ember, szén-monoxid-mérgezésre lehet gyanakodni. A gázkészüléket azonnal el kell zárni, és ki kell szellőztetni a lakást. Tiszta levegőn a vérben lekötött szén-monoxidnak mintegy fele egy óra alatt távozik.
Fotó: Kovács Andrea tű. hadnagy