Szabó Tamás református lelkipásztor utoljára hirdetett igét a lakiteleki templomban. Negyvenhárom évi szolgálat után vonul nyugdíjba.

A Lakitelek-Nyárlőrinc Társegyházközség, és a tiszaalpári társközség lelkipásztoraként utoljára állt fel a szószékre Szabó Tamás. Lakiteleken huszonhárom évig szolgált, előtte Bölcskén látta el lelkipásztori feladatait. A mostani utolsó istentiszteletére olyan sokan érkeztek, hogy nem csak színültig megtelt a templom, de kint is sokan rekedtek. Szabó Tamás Nagytiszteletű Úr ezúttal is szívhez szólóan beszélt a hívőkhöz. Az igehirdetés után először Magyar Péterné S. Kovács Mónika presbiter köszönte meg munkáját, majd Hegedűs Béla a Bács- Kiskunsági Református Egyházmegye esperese méltatta életpályáját. Úgy fogalmazott, hogy tiszteletes társa eddig igét hirdetett, ezután pedig nyugdíjba vonulása után igét hallgat. Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke az iskolaszéki és a népfőiskolai közreműködését köszönte meg. Felföldi Zoltán Lakitelek polgármestere, Tormási Zoltán Nyárlőrinc alpolgármestere is méltatta a huszonhárom éves munkát. Bagi Ferenc plébános arra kérte a tiszteletest, hogy kántorként segítse munkáját. Olajos István iskolaigazgató is visszaemlékezett az együtt töltött évekre. A köszöntők után a három település gyülekezetének gondnokai a tiszaalpári Pácsa László, a nyárlőrinci Tormási Zoltán és a lakiteleki Csikós Mihály emlékeztek a több mint két évtizedes szolgálatra. A református fiatalok énekeltek, verset, köszöntőket mondtak és a tiszakécskei református énekkar is elénekelt két egyházi éneket. A gyülekezet nevében Pap Kálmán és Boros Józsefné köszönte meg Szabó Tamás lelkiismeretes tevékenységét.

Nagy reménnyel érkeztünk Lakitelekre, tulajdonképpen egy sokkal nagyobb gyülekezet közösségét váltottam fel, egy kisebb közösségre – mondta Szabó Tamás. Annak idején többen kérdezték, hogy ez előrelépés-e, ezen a pályán. Huszonhárom év után azt tudom mondani, hogy igen, előrelépésnek érzem. Amilyen reménységgel jöttünk ide, az elmenetelünk, a távozásunk is ebben a jó reménységben foglalható össze. Nagyon jól éreztük magunkat, mert egy olyan közeg vett körül, amely a szolgálataimhoz erőt adott, felemelt. Azt éreztem, hogy minden megnyilvánulásomat, minden szolgálati részen megbecsülés és tisztelet övezi. Nem tartom szerencsés dolognak azt, hogy a régi lelkész ott maradjon azon a helyen, ahol szolgált, és összehasonlítsák a munkáját az új lelkészével. Szokja meg a gyülekezet az új lelkész munkáját. Ne legyen támadási felület abban, hogy bármibe is beleszóljak, esetleg bírálattal illessem. Az új lelkész úgy viszi majd tovább a szolgálatát, ahogyan ő jónak látja. A lelkészek jönnek, mennek, de a gyülekezet marad – vélekedett Szabó Tamás.

Hegedűs Béla esperes Kókai Gézát bízta mega segédlelkészi feladatok ellátásával. Kókai Géza az esperes mellett nőtt fel Tiszakécskén, öt év óta teljesít mellette szolgálatot, Lakiteleken már bemutatkozott. Valószínűleg az ősz folyamán érik majd meg a helyzet arra, hogy a gyülekezet megismerje, megszokja szolgálatát. Amennyiben a hívők úgy gondolják, hogy az új lelkész munkáját el tudják fogadni, akkor megválasztják lelkésznek.